Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Földi Viktória: Vizuális és kommunikatív emlékezet. Egy erdész életútja a családi fotókon keresztül

a másikban is. Menetem az egyikhez, akkor ide jött. Akkor ide jöttem, akkor oda ment. Na megállj, verjen meg az ostor, most már csak egy helyre járok! Éjfél volt, sötét, felmentem áfára, úgy beleláttam a zabba. Egyszer látom, hogy húzza a csíkot befelé csendesen. Próbálkozom célozni, egyszer ráhúzom, rögtön lefeküdt. Megyek be, mondom főnök, fekszik. Ez volt az első disznó. Hároméves kan volt. Sülé Jóska volt akkor az erdész és a kalapot a fejére tette, had legyen az ott. " A családi album legtöbb fotográfiája a vadászati trófeákat örökíti meg. Az emlékek a képek segítségével elevenen jelen vannak a tudatban, elbeszélésük részletekig menő a hely leírását és időpontját is figyelembe véve. Katonaság Az emberi élet fordulói kapcsán a fotóalbumokból nem hiányozhatnak a katonakori képek. A férfivá válás szimbólumaként jelennek meg, az ép és egészséges embert, a család erejét hirdetve. A katonakori fotó pozitív megközelítése mellett azonban a negatív kép is feltűnik: bármikor emlékképé válhat.

8 A bevonulás előtt egy mellkép készült Telek Pálról, amely a hálószobája falát díszíti. A katonakori fotó a már érett férfit szimbolizálja, aki tanulmányait félbehagyva a II. világháborúban egy évet töltött fogságban. Emlékei mély és negatív hatást gyakoroltak az életére. „A háború, az tett engem tönkre. 42-ben vonultam be. Akkor mentünk el a frontra, 42 nyarán, Losoncról. A 23. ezrednek Tarjánban volt a századja, Losoncon és Gyarmaton. A három századból ment egy zászlóalj. És így mentünk ki Kurszba. " Az elbeszélések során minden alkalommal visszatérő elem a háború. Az itt szerzett emlékek nem köthetők vizuális hordozóhoz, de a nevek, helyek és a dátumok mindig ugyanazon formában kerülnek bemutatásra. Az átélt vizuális hatások belevésték magukat az emlékezetbe. A gondolatbeli képek ugyanolyan elevenen vannak jelen a tudatban tárgyi emlékek nélkül, mint egy-egy vadászat története: „akkor átmentünk egy hegyen a vőgybe, ott meg volt egy nagy templom. Tele volt mindennel. A szegény baka nekiesett az ivásnak, ivott mint a gödény. És úgy fagytak meg a hó tetején. Nekem is mondta, hogy gyere, de én nem ittam egy szemet sem!" A legemlékezetesebb leírások a hazafelé megtett 1100 km-t örökítik meg. Az erkölcsi tanúsága egész életét végigkísérte: „ irtózom tőle, rossz rágondolni is. Annyit szenvedtünk, mint a keresztfán Jézus, csakhogy nem feszítettek föl. " 8 KUNT Ernő 1995. 75. 451