Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Földi Viktória: Vizuális és kommunikatív emlékezet. Egy erdész életútja a családi fotókon keresztül

szegények, mint hajtók vehettek részt benne

6 vagy a pirs utak tisztántartásakor. Lőfegyver használata tilalmas volt, beszerzése komoly anyagi vonzattal járt. Viktor báró kerülője egyben a vadásza is volt. A kis Pál számára a gyermekkora meghatározó élményének számíthatott így a vadászat. A legelső fotográfia is vadászat után készült róla, hat-hét éves korában. „Ez meg én, ez a csombék. Engem már akkor is érdekelt a vadászat. " Ifjúkor, iskolázás „ Kövesden végeztem az egész hatodik osztályt. Ezért ismerek én ott mindenkit. " A községi iskola építője báró Orczy István özvegye, Lipthay Ágota volt az 1800-as évek végén. Egy osztályba 31-en jártak. A család férfitagjainak pályája és a gyermekkori élmények az erdészeti hivatás mellett kötelezték el Telek Pált. Az elemi iskola után Salgótarjánban három évet, Pásztón egy évet járt polgári iskolába. Ezt követően kétéves szakiskola következett Szeged-Királyhalmán. Az első magyar erdőőri szakiskola volt ez, amely 1883-ban alakult meg a földművelődési kormány kezdeményezésével.

7 Elsősorban erdészek gyermekeit várta az intézmény. A sikeres felvételi vizsgához egy éves szakmai gyakorlatra volt szükség mérnök mellett. Telek Pál a salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nél gyakornokoskodott erdőlegényként, míg felvételt nyert az intézménybe. A bentlakásos iskolából csak szünidőben lehetett hazalátogatni. Egy osztályba 24-en tanultak, amelyben családias légkör alakult ki. „ Önellátó volt az iskola. Volt neki élőföldje, volt fogat, volt disznócsordája. Az igazgató feleségének volt 6-7 család méhe nagyboconádival. Mentünk gyűteni, kaszálni, meg beraktak az erdőbe. Fiatalok voltak, a legfiatalabbik 16 éves volt. Én voltam a legöregebb. Mindig engem rángattak. Odamentem a gyerekek körülálltak, én meg dolgoztam. " A tablóképeken kívül nem készült más fotográfia a diákévek során. Ezek a nagyméretű csoportképek a lakás díszítő elemei. A bejárati ajtó mellett a látogató számára nyilvánvalóvá válik, hogy a család idős tagja tanult ember. Az első átmeneti rítusok fotói hiányoznak a képgyűjteményből. Nem készült csecsemőkori fotó és nincs a serdülőkor megkezdését reprezentáló bérmálási fotográfia sem. Ellenben a vadásszá avatás rítusáról készültek képek, történetük pedig elevenen él az emlékezetében. „Az első disznó, amit lőttem. Iskolaidő után volt már. Két hétigjártam lesre, amíg le tudtam lőni. Akkor még erdőbirtokosság volt. A bíró rágta a nyakam, hogy disznót kell lőni, mert gyűlés lesz. Az egyikben is zab volt, meg 6 PETERCSÁK Tivadar 1989. 319. 7 KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 55. 450