Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Szabó László: Egy jellegzetes jászsági étel kaukázusi gyökereiről dzükka és vajalja

bizonytalanok adataink, illetve 'vajas rántás'-nak gondolják. Ha a vajalja készítésének helyét, a fogalmat, vagy a nevet nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az a Jászságban, illetve a jászsági kirajzásoktól érintett alföldi területen (Duna-Tisza-köze, Dél-Alföld) lelhető fel.

19 Ez pedig a kutatás jelenlegi állása szerint feljogosít bennünket arra, hogy a vajaljában olyan ételt lássunk, amelynek valószínű a kaukázusi eredete. IRODALOM BARTHA Júlia 1998 A kun műveltséghatás - nyelvemlékek a Nagykunságban. Karcag. DZAHOJEVA, E. M.-CSISEV, H. D. 1978 Oszetyinszkaja kuhnyá. Ordzsanikidze. GULYÁS Katalin-SZABÓ István-T. BERECZKI Ibolya 1985 írások az oszét kultúráról. Múzeumi Levelek 61-62. sz. Szolnok. H. BATHÓ Edit 1990 Népi ételek a Jászságból. Jászsági Füzetek 28. Jászberény, 1990. KALOJEV, B. A. 1971 Oszetyini. Moszkva. 1979 Kovalevszkij i jevo isszlédoványijá gorszkih narodov Kavkaza. 63. Moszkva. KUZNYECOV, V. A. 1985 A magyarországi jászok. (Rövid történeti vázlat) Ford.: Szabó László. Jászkunság. 32^40. MILLER, V. 1881 Oszetyinszkie etüdü. 278. Vlagyikavkáz Reprint kiadás 1992. 462. SZABÓ László 1978 Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák (Debrecen, Szeged és a Jászság hatása). In: Kecskeméti Honismereti Kör Evkönyve. (Szerk.: Henkey Gy.), 3-36. Kecskemét. Vö: SZABÓ László 1978. 3-36. - Megemlítem, hogy a vajalja ismerete és rendszeres készítése elsősorban az Észak-Jászságot jellemzi (Jászberény-Jászboldogháza, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászjákóhalma). A református Jászkiséren nem találtam adatot rávonatkozóan. Ez nagyjából az az északi a terület, amit Fodor Ferenc is Ősjászságnak tekint, s ahol magam a táltoshit és a garabonciás (boszorkány) hiedelemkör között különbséget tudtam tenni. Sajnos a sámánhit kutatók a mai napig nem méltatták figyelemre könyvem erre vonatkozó részét. Nem akarok elhamarkodottan nyilatkozni, de úgy vélem e két vizsgált jelenség (táltos hiedelemkör; dzükka) azonos elterjedtsége legalábbis elgondolkoztató. Vö: Szabó László 1979-1982. II. 84-101. - Lásd még: SZMNA. II. 104. kcs. 419