Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bődi Erzsébet: A hétköznapok étkezési szokásai Gömörben

A római katolikus hitű Medvesalján az étkezést az idős emberek ma sem kezdik el imádkozás nélkül. A szóbeszéd azt tartja, hogy ha az asztali áldáskérést elmulasztják, a családban valaki hamarosan megbetegszik. Az imának nem kell hosszúnak lenni, még gondolatban is végig lehet mondani, ha nem akarnak másokat bevonni az asztali áldáshoz, a keresztvetést viszont már nem lehet láthatatlanná tenni. Ha szégyellik, elmaradása nem olyan nagy bűn, mint az imáé. Étkezés alatt komolyan illik viselkedni. Hangosan beszélgetni, izegni-mozogni nem szabad. Úgy kell asztalnál étkezni és viselkedni, mintha templomban lennének. így tanították az egymást követ generációk tagjai gyermekeiket - vallották többen is. Az asztalra tett közös tálból való étkezés emléke megmaradt a XXI. század elejére.

10 A sült krumplit és a sült laksát középre tett edényből fogyasztják még ma is. Kézzel vesznek el belőle. A haluska főtt tésztákat némelykor szintén egytálból eszik kanállal. A kanál alját végighúzzák a tál szélén, hogy ne hulljon le róla az étel. Ha az asztal közepére tett ételt osztani kellett, pl. disznótor estéjén a sülteket, töltelékeket: hurkát, kolbászt, sült pecsenyét, akkor azokat a családfő vágta fel egyenlő, apró darabokra. A vendégeknek visszafogottan illik viselkedni. Első hívásra nem ülnek asztal mellé, csak többszöri felkérésre. Nem volt szabad kimutatni éhségüket. Annyit ettek, amennyit a háziak kiszedtek elébük. Ha rájuk bízták az adagot, akkor nem szedték teli tányérjukat, csak kóstolgatták a fogásokat. A váratlanul érkező vendég kenyér kivételével bármit visszautasíthatott. Ha házikenyérrel kínálták, azt tilos volt visszautasítani, mert súlyos szavakkal rótták volna meg. A vendég a kenyérből vágott, vagy a szeletből tört magának egy falatot, s azt megdicsérte. Az étkezések után a vendégek megköszönték az ételeket, ugyanakkor a háziak ezt nem tették meg. Családon belül nem volt szokásban még különleges ünnepi ebéd esetében sem, hogy köszönő szavakkal illessék az ételkészítő személyt képességéért, fáradozásáért. Úgy gondolják még ma is, hogy a köszönetet imával fejezik ki, imádkozás által hatnak pozitívan Jézushoz intézett szavakon át. Hétköznapokon a hagyományos paraszti háztartásokban kétszer főztek meleg ételt: a délelőtti órákban és sötétedés előtt. Ezek az ételek jelentették a főétkezéseket. Az elsőt az egész Gömörben früstöknek nevezik, - fristiknek, furstiknak a Murány környékén és a szlovákok lakta vidékeken. Ennek ideje a családfő munkájához igazodott. Ha házon kívül dolgozott, korán früstököltek. A hosszú útra induló fuvarosnak még hajnalban megfőzték a reggelijét. Legkésőbb az otthon maradottak ettek.

11 A második étkezési alkalomnak sem rögzítették az idejét. Mindig a munkavégzéstől függött. Ha késő esti órákra esett, akkor az étel nem volt olyan tartalmas, mint früstökre. 10 KISBÁN Eszter 1997. 577-578. 11 MARKUS Michal 1976. 210. 402