Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Hála József: Pajor István leírása a palóc „venségség”-ről 1845-ből

előttünk tetejét, ő, tisztelt olvasó, ki minap a' konyha, polcz és asztalfiók szerszá­minak tisztításával foglalkozót volt szerencsém előtted bemutatni. A' rend, melly a' ládában egyelőre is feltűnik, sok dúsabban ellátott garderobnak 115 mintaképül szolgálhatna, bár a' ház körülményeihez képest ezt sem lehet szegény tartalmúnak mondani, sőt némileg ellentétet képez tartalmassága 's a' benne uralkodó csínra nézve az eddig látott- és hallottakkal. Hja, uraim és dámáim! ez egy férjhezme­nendő magyar hajadonnak egész allaturája 116 és paraphernája. 117 Lássuk hát. lm ott jobbkéz felől egy csomó fehérruha, mellynek részletesitésével nem fogjuk türel­medet fárasztani, tetejében egy szépen kifehéritett végvászonnal; balról szokingek, kendők és pusziikok, 118 még pedig külön, a' kelmék és szinek nemei szerint osztvályozva; felöl a' 'rojtyos' 119 kendők, mint legbecsesebbek, alattuk az olajba mártott kukoríkok, 120 ezek alatt a' kávésak, tubákosak, fehérek, 's legalól a' Sobri-kendők; a' szokingek tetején a' veres, aztán a' kékgyiktásak (síkosak 121 ) ugy az olajosak, tarka perkál- és kartonok, 122 kanavászok 123 's legalól a' korelásak (fe­kete pettyüek); a' pusziikok közt a' selyem, kanavász, végre a' házi-vászonból va­lók fogacskázva, csipkézve, vagy csak egyszerűen körülszegve; a' középben egy­pár magos stiklis 124 uj sárga csizma és kötények, mellyeken hosszúkás faskatulya nyugszik különnemű fejkötőkkel (szalagokkal) szines galárisokkal 125 és karika­gyűrűkkel; mellette képekkel megrakott imádságos könyv és olvasó; az öblös lá­da-fiában varró-szerszám, fehér czérna és egy kis tükör; a' ruhák öszvegének te­tejében pedig - mintegy koronául - még ujdon szagot lehelő fehérrókás mente 126 az ő nagyságának egész terjedelmében kiterítve. Igen természetes, hogy Örzsi sz. 115 Garderobnak: ruhatárnak. 116 Allaturája: hozománya. 117 Paraphernája: kelengyéje. 118 Pusziikok: díszes, színes mellények. „A vállingre a fiatal nők bruslikot viselnek (laibi), tarka vagy karton matériábul, az utóbbi czifrább, néha selyembül is (fekete vagy kék), és pedig vastag, virágos aranyos selyembül. Ez ujjatlan, csak vékony karvetővel tartva és a mellyen kapcsokkal összve tartva." (REGULY Antal 1857. évi palócföldi feljegyzése, 1994. 164.). 119 Rojtyos: rojtos. 120 Kukoríkok: ráncoltak (?). 121 Síkosak: csíkosak (?). 122 Perkál- és kartonok: mintás, valamint vastag fonalú, tömött szövésű, általában színes pamutszövetek. 123 Kanavászok: színes pamut- vagy lenvásznak. 124 Stiklis: varrással díszített, kivarrott (?). 125 Galárisokkal: gyöngy füzérekkel, kalárisokkal. „Garuálizs, garálizs, nyakra való gyöngy a' fejérnépnél." (SZEDER Fábián 1819. 39.). Ugyanezt írta későbbi tanulmányában (SZEDER Fá­bián 1835. 30.) is. 126 Fehérrókás mente: rókaprémmel díszített, bőrből vagy posztóból készített kabát, ujjas. ,№ente juhbőrbül, posztóval borítva, csipön alól menve, fekete vagy búza virág színű, fekete bárány prémmel vagy róka szőrrel szélein körös körül." (REGULY Antal 1857. évi palócföldi feljegy­zése, 1994. 165.). 388

Next

/
Thumbnails
Contents