Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Hála József: Pajor István leírása a palóc „venségség”-ről 1845-ből
István napján, - midőn Kondás Miska is váratos - a' legpattogóbb patyolatfélinget, 127 fogacskázott habos-selyem virágos pruszlikot, olajos szokinget, fodros kötényt, rojtyos kendőt és sárga csizmát ölté fel; nyakára pedig tengerigalárist 's ujjai mindenikére 3 gyűrűt vön, 's derékig lenyúló vrekocsára 128 két rendben kötözött tenyérnyi fejkötőket, míg feje tetejét és sodrékait olly fényesre simítá ki, hogy a' legkörmösebb kanlégy is megcsuszamlanék rajtok; 's mind ez után olvasóját vévén kezére 's képgazdag könyvét hóna alá, a' kis misére ment, magát pirosra csipdezett - arczokkal bemutatni. A' menyecske toilettjét, ki minap az ősi nyoszolyát súrolá annyi energiával, ha leirnám, azon különbséggel kellene nagyrészt a' már mondottakat ismételnem, hogy leeresztett haj helyett 'piczkes' vagy 'humlokos féketőt' boríta fejére 's templomba-menetel előtt arczait meg nem csipdesé. - Azon regényes alak, kit tegnapelőtt a' meszelővel láttunk a' ház falán nyargalózni - a' gazdasszony, sárga csizma helyett fekete éltes kordoványban 129 áldozik az ünnep géniuszának. Míg a' vendégségadók házánál ezek igy történnek, azalatt a' vendégek is megindultak hazai tűzhelyeiktől - többnyire saját apostoli alkalmatosságaikon, 130 's szerencsésen el is érkeztének a' vigan füstölgő kürtőjű 131 faluba és házba, hol őket a' sütkérezni kiült szittyailag dohányzó házigazda, 's elég szurtos 'szakácskában' 132 főzőkanállal kiszaladt gazdasszony fogadják. A' most érkezettek csak egy emberből (értsd férfiból) 's két fehér-cselédből állanak, mert a' gyermekek mogyorós argumentumok 133 következtében - honn maradtanak. Mind a' három egyén komasági szoros összeköttetésben áll a' vendéglőkkel 's miután a' gazdaszszony 'kerölji kié ülji kié le nálunk' elmaradhatlan nógatására, a' fehérre súrolt lóczára - nem minden mentegetőzés nélkül - letelepedtenek, 's mézes pályinkából, sültből és kalácsból álló reggelijüket elvégezték, - az éltesb asszonyvendég - ki hogy nagy fontosságú individuum, 134 igen hegyesre kötött fejkendőjéből azonnal észrevehettük volna, - önkényt leveti ünnepi ruháját, 's a' gazdaszszonyhoz szegődik, neki az ebéd kellékeinek elkészítésében segítendő. Ez főfőmegtisztelés falusi vendégségeken, szintúgy mint bizonyos kir. városban a' 127 Patyolatféling: fehér gyolcsból készült rövid ing. „Féling, rövid asszonyi ing, imeg." (SZEDER Fábián 1835. 30.). 128 Vrekocsára: hajfonatára. 129 Kordoványban: finom juh- vagy kecskebőrből készített csizmában. 130 Apostoli alkalmatosságaikon: lábaikon, gyalog. 131 Kürtőjű: füstéivezetőjű, kéményű. A „kémény helyett kürtőt mondanak", „Kürtüő, kürtő, kémény." (SZEDER Fábián 1819. 33, 39.). A „kémény helyett kürtőt mondanak. Eredetibb szó is ez amannál, úgymint egészen idegennél", „Kürtő, kímény." (SZEDER Fábián 1835. 24, 31.). „Kéményt kürtőnek hívják." (REGULY Antal 1857. évi palócföldi feljegyzése, 1994. 158.). 132 Szakácskában: kötényben. 133 Mogyorós argumentumok: mogyoróvesszővel nyomatékossá tett (?) érvek. 134 Individuum: egyén. 389