Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén
Vallásukat tekintve a kunok reformátusok. Puritán gondolkodásúak, hitéletük középpontjában a biblia, a bibliaolvasás áll. Nem kedvelik a külsőségekben gazdag ceremóniákat, a katolikus vallásnak éppen ezeket a vonásait gúnyolják ki, mint korábban láttuk. A Nagykunság az ellenreformáció idején sokáig ellenállt a katolikus terjeszkedésnek. Több sikertelen kísérlet is történt a XVIII. században, melynek a nagykun földvásárlási törvénnyel sikerült elejét venni. A redemptusokat ugyanis a föld eladása esetén elővásárlási jog illette meg, ezzel a házhelyet és földet kérő katolikusokat el tudták utasítani. A katolikusok végül 1772-ben vetették meg a lábukat Karcagon. Kezdetben azonban a betelepültek és a helyiek között állandó háborúskodás folyt, főleg azért, mert a legrosszabb minőségű földet kapták, több tagban és a határ legtávolabbi részein. így pl. 1846-tól több éven át panaszolta Cseh János plébános, hogy egyháza földjét nem tagosították, s két tagban van a határ legtávolabbi pontján. A református egyház földjével együtt kérte volna a tagosítást, és amikor a kérését a földmérő tudatta Illésy János nagykun kapitánnyal, csak annyit válaszolt, hogy „a Plébános Úr földet a temetőben válogasson magának, s ne a karcagi határban. " 51 Arra is van néhány adatunk, hogy a szomszédos Tisza-menti kis falvak népét hogyan értékelték a jászok és a kunok. Általában lenéző hangsúllyal falusiaknak, elmaradottaknak, jobbágyoknak, uraságiaknak tartják őket. „A falusiak könnyelműbbek, pusztai rütyők. " (Kunhegyes) A Szolnok megyei Néprajzi Atlasz az etnikai csoporttudat kérdését is megvizsgálta a néphagyományban. Bár az adatok elég bizonytalanok és sokszor egymásnak ellentmondóak, mégis érdemes néhány jellemző példát idézni. A tiszaderzsiek így vélekednek: A Kunságban kunok laknak, a Jászságban jászok, „mi pedig a kettő között tiszamellyéki magyarok vagyunk. " A Heves megyével szomszédos falvak lakóit matyóknak, palócoknak csúfolták, sokszor egymás szinonimájaként használva a kifejezést. A jászfény szarusaik homoki matyók a jásziványiak szerint, mert lakói Heves megyéből települtek be. Másrészt a katolikusokat titulálják matyóknak: a kunhegyesiek szerint a falusi katolikusok (Tisza menti települések), valamint a túlatiszai katolikusok (a jobb parti falvak) a matyók, pl. a tiszasülyieket, a tiszaroffiakat, a mesterszállásiakat is matyóknak, katolikus matyóknak csúfolják. A palóc terminust is hasonló összefüggésekben használják. Jászszentandrás lakóit palócoknak tartják a jásziványiak, mert lakói részben Heves megyéből települtek ide. Általában a jobb parti falvakat, a „túlatiszaiakat" tartják palócnak. „Abád, Szalók, csupa palóc" - hangzik a csúfoló rigmus. Ez a rigmus a cigányokra vonatkoztatva is népszerű ezen a vidéken. Tiszaigarra és Nagyivánra mondják: „Igar, Ivány, csupa cigány. " 52 51 GULYÁS Éva 1999. 148. 52 A fenti adatokra vonatkozóan Id. CSALOG Zsolt 2001b. 162-163. 367