Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén

Következő történetünk a nem létező gazdagságával kérkedő csépai kisnemesi gúnyolja ki. „A csépai legény készült az esküvőjére, de nem volt alkalomhoz illő nadrágja. Ezért kölcsönkért egy posztónadrágot, abban ment az esküvőre. A lakodalomban már magasra hágott a hangulat, szólt a zene, a násznép, az ifjú pár táncolt, amikor a vőlegény tánc közben kurjongatva felkiáltott: 'Hej nadrágom, nadrágom./ Otthon is van vagy három! ' Mire a nadrágot kölcsönző rokona rászólt: Hiszen az se a tiéd, ami rajtad van"

36 A fenti mondat falucsúfolóként magában is használatos. A Tiszafüred környéki falvak közül Nagyiván népszerűtlen. A karcagiak csupa cigánynak vagy csupa zsiványnak mondják. „Az iványi ember dug és lop" vagy „ Nagy iván felől eső és jó ember még nem jött. "

37 - vélekednek a karcagiak, a tiszőrsiek. A politikai viselkedés és kultúra is gyakran céltábla. Az újabb keletkezésűek közül megemlítjük, hogy Szolnok megye több települését (Szolnok, Szelevény) Kis-Moszkvának nevezték, mert sok kommunista volt és a pártállami intézkedéseket mindig végrehajtották. Megvizsgáltuk azt is, hogy az etnikai tudat hogyan jelenik meg a csúfolókban. Hogyan vélekednek egymásról a jászok és kunok, hogyan minősítik a környező, Tisza menti magyar falvak lakóit és viszont. Az egykori Jászkun Kerület népei, a jászok, a nagykunok és a kiskunok hasonló jogállásuk és kiváltságaik miatt összetartottak, ennek ellenére kerületenként különböztek is, eltérő karakterjegyekkel jellemezhetők. A közös múlt, a régi dicsőség egyforma terhet rótt a kerület népeire a katonaállításban, az ünnepi bandériumok kiállításában, a díszes huszáröltözetek előteremtésében és az ünnepségek megszervezésében. A látványos ünnepségek (pl. nádorlátogatások, a redempció centenáriumi ünnepsége 1845-ben, az 1857-es császárlátogatás stb.) erősítették a jászkunok történelmi összetartozását és csoporttudatukat. A Jászkun Kerület megszűnésével (1876-ban közös közigazgatás alá vonták Szolnok megyével), kiváltságaik elvesztésével azonban jelentőségüket vesztették az összetartozásukat kifelé is szimbolizáló közös fellépések. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásával elveszítették közigazgatási önállóságukat, nemtetszésüknek úgy adtak hangot, hogy az új megyét Muszáj vármegyének csúfolták (a Külső-Szolnoki rész korábban Heves megyéhez tartozott). A megyeszékhelyi címért az egykori kerületi székhely Jászberény és Szolnok versengett, melyet kedvező geopolitikai fekvése miatt az utóbbi nyert. 1945 után még a megye nevéből is törölték a jászkunokat, mivel túl hosszúnak találták. 1989-ben, a rendszerváltás után visszakövetelték és visszaállították a JászNagykun-Szolnok megye elnevezést. Ezt a törekvésüket is a jász és kun öntudat 36 Szabó László gyűjtése. 37 Gecse Annabella szóbeli közlése. Itt köszönöm meg Gecse Annabellának a cikk megírása közben nyújtott segítségét. 362