Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén

пек, ne menj oda, megvernek! " - mondták a kenderesiek, a törökszentmiklósiak. Túrkeve és Kenderes férfinépe görbebottal verekedett, ezért a nevük: kevi botosok illetve kenderesi botosok?

1 Tiszaug falut Vadkertnek nevezték, mert lakói verekedősek voltak. Tiszainoka férfinépe is könnyen haragra lobbant, nem véletlenül mondták róluk: „Inokai, bicskát neki!" A tiszazugi arzénes perről elhíresült Nagyrév arzénes falu, ez a tragikus esemény falujellemzőként szerepel, a humoros jellegű falucsúfolókban nem bukkan fel. A tiszazugi falvak lakóinak erkölcséről elítélően nyilatkoznak maguk a csépaiak is: „A sasiak kurváskodnak, a csépaiak lopnak, a szelevényiek gyilkolnak. "

32 A tulajdonjog tiszteletének a megsértése, a lopás, tolvajlás is gyakran szerepel a minősítésekben. Enyhébb, tréfás fogalmazásban a tolvajok betyárok, de előfordul sértőbb vélemény is: pl. a zagyvarékaisak „lopósak, még a papjuk is lop!" állítják a jászladányiak. A csépai nemesek is loptak, dacára előkelő származásuknak. Csépa sajátos jogállású település volt a Tiszazugban. Lakói kisnemesek, akiket a nemesi előjogok és kiváltságok megillettek. Vagyoni helyzetüket tekintve nem emelkedtek ki a paraszti sorból, mivel szegény, nincstelen nemesek voltak, akiknek a nemesi címen, a nemesi öntudaton kívül nemigen volt egyebük. Büszkék voltak nemesi származásukra, a környékbeliek nemes Csépának is nevezték a falut. Lophattak is, nem büntették meg őket, mivel mentelmi jogot élveztek. Ezt a helyzetüket ki is használták. Szállási Sándor, a Tiszazug monográfusa írja róluk: „ Úrbériség nem volt. Talán ezért volt Csépa a környék legtolvajabb népe. Nemcsak az ingoványok miatt, hanem mert a nemesi portára nem hatolhattak be a zsandárok. "

33 vagy „A nemesi címert büszkén viselték. De ha meggyanúsították például lopással, kiállt a piszkafával a pitarajtóba, ha mentek hozzá. Megsuhintotta, oszt azt mondta: ' Ezen nem mehet be senki, ez nemesi terület. Disznókat is loptak, a kéménybe rejtették. "

34 Nemesi származásukat külsőségekben is igyekeztek kifejezésre juttatni. Ha vagyoni helyzetük megengedte rangosabb házban laktak, előnyös házasságokat kötöttek és jól öltözködtek. A nők selyemben, bársonyban jártak, a férfiak posztónadrágot, csizmát viseltek. A szegényebb nemesek azonban rangjukhoz nem illő vászongatyát hordtak, amit szégyelltek és takargattak. „A férfiak sokan bundába vagy subába, gatyába meg csizmába gyüttek a templomba nyáron is. Alig fértek be a padba hatan. Azért vették fel a subát, hogy ne lássák, hogy gatyába vannak. " - írja Barna Mária Csépáról.

35 31 SZMNAII/l. 2001.166. 32 ÖRSI Julianna 1982.307. 33 Szállási Sándor: A Tiszazug problémái. (Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszaug szociográfiája) 1935. Kézirat. Etimológiai Adattár. Idézi BARNA Mária 1982. 525. 34 BARNA Mária 1982. 525. 35 BARNA Mária 1982. 526. 361