Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén
szó át ne menjen a szomszédba" - mondják a mezőtúriak. Valószínűleg ezért csúfolták őket madzagosoknak. A vallási csúfolók közül a búcsúsokat kifigurázó falucsúfolókra is kitérünk. Országosan ismert falucsúfoló típus, melynek vidékünkön is élnek helyi változatai. Általában dallammal előadott párbeszédes szövegek, melyek a búcsújáróhelyre igyekvő, szent éneket éneklő búcsúsok hanghordozását, énekstílusát, a litániák hangvételét gúnyolják ki humoros formában. A csépai katolikusok „...Csongrádra mentek búcsúba. Az előénekesnél a bakóba ' egy üveg tej volt. Mondják neki (énekelve- GÉ. mj.): - Folyik a tej, komámasszony! O, Mária! Az meg válaszol: Nem folyik az, bé van dugva, О Mária! Mer' közbe' meg énekeltek. " A másik történet a buzgó éneklés túlkapásait teszi nevetségessé. „A búcsúsok az úton imakönyvből énekeltek, imádkoztak. Ha messzire volt a búcsú, többször is végigmondták az énekeket. Ha má ' mind elfogyott, a könyv végét énekelték: 'Nyomtattatott Budán, Fehérvári utcán, utánnyomás tilos! " 29 Az alábbi történet a vásárban játszódik, ott találkozott aj ászkiséri református legény a kalocsai katolikus asszonnyal: „ Kérdezi a legény: - Hová való kend, néni? - Kalocsára való vagyok, О szent János! (énekelve) - Mi van a kosárba' néni? - Bukta, lelkem, bukta! - Énekkel mondja ked', mer'felrúgom - Kivel túrós, belül mákos, О szent János! " 30 Az erkölcsi szokások, a viselkedés és magatartásbeli eltérések, az erről alkotott vélemények is gyakran képezik a falucsúfolók tárgyát. Sok településre ráfogják, hogy lakói bicskások. A Szolnok megyei néprajzi atlasz adatai szerint a vizsgált települések közel feléről mondják. A jászárokszállásiak Csikágónak nevezték Jászágót, mert lakói veszedelmes verekedők voltak. A jászszentandrási bicskasoktól is óvták a környéken lakókat, mert a második világháború előtt gyakran összeverekedtek egymással és a szomszédos falvak legényeivel. A jászkiséri reformátusokat verekedős kálomistáknak titulálták a jászladányiak, de ők se voltak különbek, mert a búcsúkban, vásárokban ők bicskáztak, verekedtek legtöbbet a jászalsószentgyörgyiek szerint. Jásztelekről is hasonló vélemény alakult ki. A Nagykunságban és környékén is könnyen előrántották a bicskát az önbíráskodó legények. A kunmadarasiakat kunbicskásoknak tartották a karcagiak. „ Fegyver28 BENCZE Lászlóné, 1982. 510. 29 BARNA Mária 1982. 527-528. 30 SZABÓ László 1979. 157. 360
