Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén

én a lámpát, látok én a hódvilágná is! Oszt odaült az ablakba, ... oszt fonogatott. Annyira haladt a hód, hogy besütött teljesen, mint egy tányér, olyan vót. - Ejnye, aszondja- mán jó is lakhatok, mert jó aludttej is van! És akkor az az asszony szelt egy darab kenyeret, oszt beleaprította az aludttejbe - beleaprította a hódba, mer nem aludttej vót, hanem csak a hód. "

13 A másik, vidékünkön közismert rátótiáda szerint a szalonna helyett tévedésből a megfagyott pendelyből szeltek egy darabot: „Jánoshíggyán történt, ilyeneket csináltak ugye... Mennyi akart az ember munkába, és mi történt? Az asszony nem készített neki este szalonnát - Majd hozok én asszony! - Felment, az asszony előtte való nap mosott, a vászonpendel, ahogy meg vót fagyva, aszítte az ember, hogy az a szalonna, és egy nagy darabot levágott belülié. Csak mikor má reggel, odaki a mezőn reggeliztek vóna, hát egy darab vászon vót a tarisznyába, nem szalonna. " - mesélik a jászalsószentgyörgyiek. Rövidebb változatai: „Megszegték a fagyos pendelyt!" vagy „Alattyánban megszegték a fagyos pendelt! " - tartják róluk a jásztelkiek. Érdemes idézni a falucsúfoló történet gyakoriságának illusztrálására az SZMNA adatait. Ismerik Alattyán, Jánoshida, Jásztelek, Zagyvarékas, Tiszaroff, Tiszaőrs, Tiszafüred községekre vonatkoztatva, a Jászságban általában Alattyánra, Jánoshidára vonatkoztatják.

14 A szomszédos Heves megyében is népszerű rátótiáda szép változatát közli Bereznai Zsuzsanna falucsúfolókról írt tanulmányában.

15 Az öltözködési szokások is gyakran felbukkannak a falucsúfolókban. Sokan a hasukon spórolják meg az új ruha árát. Ezért mondják Jásztelekre a szomszédos falvakban : „Hadd korogjon, csak ragyogjon!" Jásztelek asszonyai: „csicsások, divatozók. " Kisújszálláson az a mondás járja: „A kisúji takaros, a kevi cifra, a karcagi toprongyos!" vagyis a kisújszállásiak saját öltözködésüket mértékletesen szépnek, a túrkeveiekét némi rosszallással cifrálkodónak, a karcagit pedig rongyosnak minősítik. Gyakori tárgya a falucsúf óloknak az öltözködés elmaradottabb vagy divatosabb jellege. Idézzünk erre is néhány példát: „ Túrkeve a divatban előbbre volt, mint Mezőtúr. " Voltak települések, ahol tovább hordták a bő házivászon szoknyát, a pendelyt, vagy egyszerűen csak a bőszoknyát. Jászladány asszonynépét pendeleseknek, Tiszabő , Nagykörű lakóit gahóknak csúfolták, mert bő ruhában jártak. Kenderes asszonyai „tarkák, mint a cigányok" - tartják a kisújszállásiak, mert színes bő ruhát viseltek akkor, amikor a kisújszállási viselet már színben visszafogottabb és polgári ízlésű volt. A férfiaknál a vászongatya viselőit gúnyolták ki: a jánoshidaiakat bikfagatyásoknak, a jászszentandrásiakat farülepgatyásoknak mondták. Kenderesen is sokáig viselték a szűk, passzos házi13 SZMNAII/l. 2001. 169. 14 SZMNA H/1. 2001. 168. 15 BEREZNAI Zsuzsanna 1986. 235-236. 356