Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gulyás Éva: Falucsúfolók a Jásznagykunságban és környékén

vászon gatyát, a környéken ez a mondás élt róluk. „Tubu gatya, nagy ület,/ Kenderest viselet."

16 Se szeri, se száma azoknak a csúfolódóknak, melyek az eltérő beszédstflus, a nyelvjárási sajátosságok, kiejtési különbségek miatt jöttek létre. Nagyobb sokadalmakban, vásárokban, búcsúkban, majd a vasúton, buszon utazás közben az eltérő beszédstflus, a szókincsbeli sajátosságok alapján tudták az emberek lakóhelyük szerint megkülönböztetni egymást. Vidékünkön többféle nyelvjárási, főleg hangtani sajátosság előfordul: a palócos beszéd jellemzője az illabiális a, a palatalizált ty használata, jellemző a tiszántúli í-ző nyelvjárás, a zárt és a nyílt e használata, hogy csak a fontosabbakat említsük. A tiszazugi falvak lakói a palócos kiejtés miatt így csúfolták a csépaiakat: „ Gyere el hozzánk Jakab napkor Csépárá, jól tartunk tökkáposztával, meg apró békával. "

17 Csépán ugyanis Jakab napkor volt a búcsú, arra szól a tréfás invitálás. S bár a búcsús ebéd étrendjén nem szerepelt a tökkáposzta, minden bizonnyal a töltött káposzta analógiájára említik, amiből szegénységük miatt nem sok volt, ellenben annál több volt tökből., aminek ekkor volt az érési ideje. Ugyancsak a csépaiaknak szól az alábbi dialogizált falucsúfoló: „ - Hová méssz he ? - Elmék má'Hájlásbá hagymát kapálni. "

18 Bővebb változatban: „ Ősszel mondták: - Há mész komám ? - Mék a szőlőbe. - Mi ván á bákóbá ' ? - Kulacs, kalács. Tavasszal: - Há mész komám ? - Mék a Hájlásbá ' kápáni! - Mi ván á bákóbá? - Kenyér meg papucs. Mert akkorra már elfogyott a bor. "

l9 A palatalizált ty használatára a Jászságból hozunk példát. Jászapátit Apátyinak csúfolták a környékbeliek nyelvük palatalizálása miatt. Magam is gyűjtöttem az alábbi tréfás falucsúfoló mondást: „Az apátyi patyikában eltörött a 16 MAKRA Sándor 1963. 504. 17 BARNA Mária 1982. II. 527. 18 BENCZE Lászlóné 1982. II. 510. 19 BARNA Mária 1982. II. 528. 357