Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

S. Lackovits Emőke: Csopak és Kövesd közbirtokossága

létezett Kövesden, bár ezt a megjelölést használták. 1924-ben ezt a határozatot a közbirtokosok közgyűlése megsemmisítette, mivel 1839-től a vizet mind a köz­birtokosság, mind a község a káptalanétól elkülönítve használta. A felosztott par­ti birtokon belül magánjoga senkinek nem volt ehhez. Tagosításkor a Nemesi Közbirtokosság a parton nádasban és rétben részesült, de a külbirtokosok ugyan­csak rendelkeztek nád- és réttulajdonnal. Utóbbiaknak azonban vízhez nem volt joga. „A parti birtokosoknak a Balatonhoz joga nincs, csak rét és nádas az övék... A vízjog örök időkre a közbirtokosság tagjaié... Ezt, ha kell, vérünkkel is óhajtjuk megvédeni..." - nyilatkozta a közbirtokosok testülete 1923-ban és 1924-ben tartott közgyűlésén. 19 A közbirtokossági tagok véleménye szerint az okozhatta a bajt, hogy az erdők kezelésére megalakult, szabályzattal rendelkező Nemesi Erdőbirtokossági Társulat később jött létre a közbirtokosságnál. Azonban utóbbi jogait nem csorbít­hatták, azokat változtathatatlannak és elvitathatatlannak tartották. Az egykori úrbéresek a nádat a hajdani jobbágytelek nagyságának megfele­lően kapták, így nádjoggal rendelkeztek. Ezt a nádat a sással együtt minden birto­kosnak magának kellett egy megadott időhatáron belül learatnia. 20 A nádat, a sást, a kákát maguk használták fel, vagy eladták. Ugyanakkor egy 1925. évi kimutatás szerint egyik közbirtokosság sem rendelkezett nádassal. Csopak 3 kat. hold rétet, 25 kat. hold legelőt, 192 kat. hold erdőt, Kövesd pedig 11 kat. hold legelőt, 287 kat. hold erdőt, 800 kat. hold földadó alá nem eső területet birtokolt. Utóbbi víz­felület volt. 21 Ezt viszont cáfolják a kataszteri birtokívek. Az összesítő szerint Kö­vesd közbirtokossága 18 hold 193 Döl nádast, 761 hold 298 Döl vízfelületet mondhatott magáénak. 22 1924-ben a község ládájában még őrizték azt az iratot, amely szerint Kövesd határában a Nemesi Közbirtokosság tulajdona volt a Bala­ton és a parti nádas belső része. A valóságban azonban a nádas java részét a parti birtokosok, réttulajdonosok, azaz a külbirtokosok bírták. 23 Idegen tulajdonba el­adás révén került egy részük, aminek következményeként a beltelekkel rendelke­ző helyiek nem egy esetben az új tulajdonosok valamelyikétől kényszerültek a ná­das bérbe vételére. Egy 1926-ban megtartott rendkívüli ülés rávilágított a közbir­tokossági jogok összefüggő rendszerére. Ismételten megerősítették, hogy a vízjog birtokosai az erdőjoggal rendelkezők, az erdőjog pedig a belső házhely és ház tu­19 Balatonkövesd Nemesi Közbirtokosság jkv. felhasználását BALASSA Benő ny. iskolaigazgató­nak köszönöm. 20 Vö. 1871. évi törvénycikkek. Az 1848, évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenn­maradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. Az indítványokról. Pest, 1872. 20., VAS Gereben 1864. 34-36. 21 GAZDACÍMTÁR 1925. 376. 22 VeML az ÁFTH Veszprém Megyei Földmérési és Földnyilvántartási felügyelőség iratai. Csopak és Balatonfüred kataszteri birtokíveinek összesítői és földrészleti jkv. 1922. 23 Balatonkövesd Nemesi Közbirtokosság jkv 1924. évi közgyűlés. 34

Next

/
Thumbnails
Contents