Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gyimesiné Gömöri Ilona: „Koszorúba fontuk, amit Isten adott” Aratási hálaünnepek Hevesen

egyik jellegzetessége a revizionizmus és az irredentizmus. Az elveszett területek visszaszerzésére lelkesítő eszmeiség megmutatkozott az egyházi és világi beszédekben, de még az aratókoszorú formájában is. 1936-ban a főszolgabíró szerint az ünnep egyik célja a „hon visszafoglalása", 1933-ban: „Neveljen az új kenyér Istennek tetsző új, vallásos és hazafias híveket, erősítsen Isten félelmében és hazaszeretetben minden embert, hogy akitől könnyelműen elfordultunk, egész Hazánkat Isten áldásával visszaszerezzük".

15 1939-ben úgy vélték, a hálaadás és a hit ad erőt „Nagy-Magyarország feltámadásához. "

16 Az 1940-es évek közepére a helyi társadalom minden rétegének ünnepnapjává vált. A szervezőmunkát a helyi vallásos egyesületek, a KALOT (Hevesi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet) és a KALÁSZ (Hevesi Katolikus Agrár Leányok Altalános Szövetsége), valamint a Gazdakör végezte.

17 Az utolsó aratási hálaünnepet 1948-ban rendezték. Az aratóünnep leírása Az ünnep legfőbb előkészületei: a szereplők felkészülése, az aratókoszorú és az aratódíszek elkészítése, a zászlók feldíszítése, a kenyér megsütése. A KALÁSZlányokat Németh Magda tanárnő, a KALOT-fiúkat Drobni László tanár és Medve Károly tisztelendő készítette fel. A plébános meghívta a községi elöljáróságot. A 25 év alatt többször változott a koszorúk száma, formája és a készítők személye. Az 1930-as években két koszorút készítettek. Az ünnepség előtti napon, szombaton reggel kimentek a lányok a gabonaföldre és ott kiválasztották a legszebb kalászokból a koszorúnak valót. Szedtek búzát, rozsot, árpát, zabot, mezei virágokat és virágzó füveket. Bevitték a Gazdakörbe és ott a tanítónő vezetése mellett az egyik koszorút a templom számára a „Mennyei Gazdának", a másik koszorút a világi gazdának, a Gazdakör elnökének kötötték. A koszorúk átmérője kb. 60-70 cm volt. A templom számára készült koszorút aranyszínű festékkel festették be, majd átkötötték széles nemzetiszín szalaggal. 1935-ben olyan koszorút is készítettek, melynek közepében Nagy-Magyarországot ábrázolták olyan módon, hogy az elszakított területeknek megfelelő részeket feketével festették be. Ismert volt a ház alakú koszorú is, nemzetiszínű szalagokkal, papírvirágokkal.

18 A kör koszorú közepébe faágból keresztet helyeztek, melyet búzakalászokkal vettek körül. A hagyomány szerint korona alakú koszorú is készült, valamint kiegészítőül gömb, kocka, orsó és henger alakú formák.

19 Ezek a formák megtalálhatók 15 Heves és Vidéke 1933. aug. 13. 16 Heves és Vidéke 1939. aug. 6. 17 VÖRÖS Dezső 1999. 39., 2000. 31. 18 CSÁSZI Irén 2005. 509. 19 FÜLÖP Lajos 2005. 65. és a címlap 330