Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

S. Lackovits Emőke: Csopak és Kövesd közbirtokossága

tokok arányainak megőrzése érdekében hozták létre itt is a közbirtokosságot, mint Köveskálon a nemesi közösség tagjai.

2 Csopakon a jobbágyfelszabadítást követően a közbirtokosság (condominium) tulajdonát a volt úrbéresek közösen birtokolt ingatlanjai adták, amelyet a tagok vagyonuk arányában használhattak.

3 Az alap az egykori jobbágyi földek, erdők, legelők, a lakóház és a beltelek volt. Minden eladás és kölcsönvétel kérdésében azonban egyénileg nem, csak közösen dönthetett a tagság. Balatonfüreden a nemesek és az agilisek (félnemesek) együtt alkották a füredi nemesi közbirtokosságot, amely a közbirtokossági jogok és haszonvételek 1/5 részével rendelkezett. Sajnos, iratai nem maradtak fenn, azonban egyéb forrásokból tudjuk, hogy legfontosabb haszonvételük az erdő volt, a többi, így a vízjog, a nádlás csak ezután következett.

4 Petercsák Tivadar a közbirtokosságokat vizsgálva állapította meg, hogy azonos községen belül a volt telkes jobbágyok és a zsellérek is külön szervezetbe tömörültek. Sőt, Észak-Magyarországon közösen erdőt, legelőt egyaránt vásároltak, amelyeket közösen kezeltek, de hasznukból a vásárlás arányában részesedtek, azonosan a közbirtokosságok egykori működéséhez, előre meghatározva, hogy egy jogot mekkora terület megvétele jelent.

5 A közbirtokossági jog és tagság alapja Csopakon és Kövesden egyaránt Alsóőrssel azonos módon, a faluban lévő ház, valamint beltelek tulajdonjoga volt.

6 A részesedés nagysága pedig az 1848/49 előtti vagyontól függött. A közbirtokosságok tagjai ennek alapján egy vagy több jogot birtokoltak a közös tulajdonból. Kövesden a jogok nagysága 4,5-5 katasztrális holdat, míg Csopakon 3-3,5 katasztrális holdat jelentett, de hozzá kell tenni, hogy a jogok száma nem volt állandó. A közbirtokosságok működéséről legplasztikusabb képet a fennmaradt jegyzőkönyvek alapján alakíthatunk ki. Sajnos, a teljes időszakra nem rendelkezünk jegyzőkönyvvel, de a megmaradt részekből is jó áttekintés kapható bizonyos időszakaszokra. A Kövesdi Nemesi Közbirtokosságnak fennmaradt jegyzőkönyvéből megtudható, hogy 1928-1944 között évente számolták össze a tagok jogainak a számát. Legkevesebb az egy, legtöbb pedig a hat jog volt. Ennél többel csupán a helyi református egyház (12 jog), valamint az idegenből jött és itt jogokat felvásárló birtokosok rendelkeztek (8-10 jog). A helybéli jogbirtokosok létszáma ötven fő volt, amely 1944-re hetvenhét főre emelkedett. Sajnálatos tény, hogy a közbirtokosság minden tiltakozása és törekvése ellenére akadt, aki eladta a jogát, többnyire a külső jogokat (rét, legelő, nádas). A jogok elidegenítése nemcsak ebben a faluban, hanem a Balaton-felvidéken másutt is komoly gondot okozott. Alsóőrsön pl. a külső jog eladásakor a közbirtokosságot elővásárlás illette meg, azonban 2 S. LACKOVITS Emőke 2000. 64. 3 BÁN Péter-HAVASSY Péter-NEMES Lajos-Á. VARGA László 1980. 504-505. 4 LICHTNECKERT András 1999. 255. és 259. 5 PETERCSÁK Tivadar 1987. 131. és 133. 6 LICHTNECKERT András 1996. 485. 30