Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok az egri hóstyák népének vallási szokásaihoz (XX. század)

napján azért gyújtották meg, hogy a gyertya fénye mutassa a holt léleknek az utat a mennyországba. Halottak napján az asztalon vagy az ablakban annyi szál gyertyát gyújtottak meg, ahány halott volt a családban. Balázs napján (február 3.) történt a templomi Balázs-áldás, melyet a nép a torokfájás elleni védekezésként tartott számon. A Tót soron az is szokásban volt, hogy a gyermek torkát a Balázs napi - templomban megáldott - szentelt alma héjával füstölték meg, egyfelől megelőzésképpen, másfelől a torokfájás gyógyítása céljából. E szokásból eredhet az a népi gyakorlat, mely szerint a torokfájós gyermek számára az elfogyasztásra szánt almát szentelt vízzel hintették meg. A második legnagyobb kalendáris ünnep a húsvét. Előkészületi ideje a nagyböjt, mely hamvazószerdától húsvétvasárnapig, a feltámadásig tart. A nagyböjtben a hét napjai közül szerdán, pénteken és szombaton tartottak szigorú böjtnapot, s nagypénteken pedig sokan egyáltalán nem ettek semmit. Hamvazószerdán hamvazkodni mentek a templomba. A virág vasárnapot megelőző napokban a hóstyai hívek kijártak a város határába barkát gyűjteni, melyet vasárnap a templomban beszenteltek, majd az eresz alá tűztek. A Maklári-hóstyán a gazda az újonnan szentelt barkaággal megveszszőzte az állatokat ezen a napon, hogy azok egészségesek legyenek. A Hatvanihóstyán egyesek úgy tartották, ha a szentelt barkát beviszik a házba, akkor nem kel ki a tojásból a baromfi abban az esztendőben. A Cifra-hóstyán pedig azért nem vitték be a házba, mert akkor ott sok lesz a bogár, a légy és egyéb kártevő. A szentelt barkát szokás volt kivinni a húsvét előtti napokban a temetőbe is. Nagycsütörtökön a liturgia szerint elnémultak a harangok, az egri hóstyai nép hiedelme szerint azok ilyenkor Rómába mennek. A házakat körbesöpörték ezen a napon a következő szavakkal: Kígyók, békák, távozzatok! - a férgek és rágcsálók elűzése céljából. A Sáncban a házat úgy kellett kitakarítani ezen a napon, hogy véletlenül se kifelé, hanem befelé söpörjenek. Az udvaron összegyűjt szemetet pedig elégették. Nagypéntek a gyász napja, melynek során Jézus szenvedésére és halálára emlékeznek a hívek. A nagypénteki liturgia jellegzetes mozzanat a János passió előadása, melyet az egri székesegyházban a középkor folyamán mezítláb adtak elő.

22 Mivel ez gyásznap, tiltott volt a kenyérsütés és egyes helyeken egyéb házi munka is. A hóstyai nép hite szerint, aki ezt megszegi, villámcsapás sújtja a házát. A XX. század elején a lányok és az asszonyok nagypéntek hajnalban lejártak az Eger-patakhoz mosakodni: a lányok a fűzfa alá álltak fésülködni, hogy olyan szép hosszú legyen a hajuk, mint a fűzfa ágai. A lányok a hajnali mosakodás után megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó legyen rajtuk a termés. 22 BÁLINT Sándor 1973. 257. 298