Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok az egri hóstyák népének vallási szokásaihoz (XX. század)

A nagyszombat fő liturgikus eseménye a tűzszentelés. Az 1980-as években az idősebb asszonyok még emlékeztek arra, hogy a szentelt parázsból szokás volt hazavinni egy-egy darabot, de a szokás jelentése már elhomályosult. A nagypénteki teljes böjt után sok helyen nagyszombaton is böjtöltek a hívek: ciberelevest, almát, diót, tejet, főtt tojást ettek, mely a karácsony böjti asztalhoz volt hasonlatos. Az idős hóstyai emberek Jézus Krisztus feltámadását támadás néven emlegették. Húsvét vasárnapján reggel a kis misén szentelte be a pap a hívek húsvéti ételeit: a füstölt-főtt sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a kalácsot, a főtt tojást, a sót és a bort, melyeket kosárban vagy abroszba kötve vittek a templomba. A XX. elején a húsvéti szentelt sonka és kocsonya csontjait a szőlősgazdák a szőlő négy sarkában elásták, mely a népi hit szerint megvédte a termést a jégveréstől, a viharkároktól. Mások a szentelt sonka csontjait elégették és a hamuját a szőlőben szétszórták. A hazavitt szentelt sót az ételekhez használták fel, más részüket az állatok takarmányába tették bele. A hóstyai katolikus nép harmadik fő ünnepe, a pünkösd a Szentlékek eljövetelének napja. A XX. századra e valaha gazdag szokáskör már csak töredékeiben maradt fenn. Az egri hóstyák katolikus népe pünkösd ünnepére zöld ágakkal díszítette fel a templomokat és lakóházaikat. A fehér ruhába öltözött Mária-lányok karjukon kis virágos kosarakkal vonultak fel, s a körmenet előtt virágokkal hintették be a földet. Az 1980-as években már csak kevesen hallottak arról a szokásról, hogy egykoron a hóstyákon lakó legények királyt választottak. Különféle ügyességi verseny során döntötték el azt, hogy a következő egy esztendőben ki lesz a vezérük, azaz a pünkösdi király. 299