Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok az egri hóstyák népének vallási szokásaihoz (XX. század)

maradt morzsákat a gazdasszony a markába söpörte, majd kézről kézre adták a családban, azért, hogy mindenki egészséges legyen, ne legyen betegség a családban a következő esztendőben. A karácsonyi morzsát később sem dobták a szemétre, hanem eltették, s betegség esetén gyógyításra használták. Az idős asszonyok még az 1980-as években is összeszedték ezt a morzsát, a szokás jelentése ekkorra már feledésbe merült.

19 A böjti vacsora végén a családfő egy almát osztott szét a családtagok között, hogy békesség, szeretet legyen közöttük az új esztendőben. Az I. világháború utáni években a böjti ebéd vagy vacsora számos paraszt- és iparos családban összemosódott a hagyományosan éjfél után fogyasztandó ételekkel, s a főétkezés során a böjtös és a húsos ételeket egyaránt fogyasztották karácsony vigiliáján. A XX. század első felében Ádám-Éva estéjén a nagyszülők a gyermekekkel összeültek, karácsonyi énekeket énekeltek, míg a szülők feldíszítették a fenyőfát. Mire elkészült a fa, a szoba ablakait kinyitották, hogy a Jézuska beszálljon. A karácsonyfát akkoriban a régi hagyományok szerint díszítették: almával, dióval, szentképekkel, papírkivágásokkal, a módosabb helyeken pedig boltban vásárolt gömbök és szaloncukor is rákerülhetett. A fát a sublótra vagy az asztalra helyezték, s az is előfordult, hogy a mestergerendára függesztették fel. A legszegényebb családoknak sokszor nem tellett fenyőfára sem, vagy pedig maga a fenyőfa volt az ajándék - ez esetben a gyermekek más ajándékot nem kaptak. Módosabb helyeken is csak a gyermekeket ajándékozták meg szenteste. Az ajándékozás után énekeltek, dióra kártyáztak egészen az éjféli miséig, vagy betlehemeseket fogadtak. A karácsonyi éjféli miséről nem maradhatott el senki. Az egri Nagytemplomban tartott éjféli mise látogatása kitüntetett esemény volt az emberek számára. A templomok karácsonyi feldíszítésében a hívek is részt vettek: virágokat, szalaggal átkötött Luca-búzát vittek a templomba az oltárok és a betlehemi jászlak feldíszítéséhez. A templomban feldíszített karácsonyfákra a gyermekek, de néha a felnőttek is, apró kívánságcédulákat akasztottak, még az 1980-as években is. A hóstyai nép hite szerint a karácsonyi éjféli mise alatt a kutakban borrá változik a víz, s a háziállatok beszédét is meg lehet hallani, azok emberi szavakkal beszélnek ilyenkor. A miséről hazatérve a gazda megetette az állatait - többféle magot kaptak vegyesen -, hogy azok is egészségesek és szaporák legyenek az új esztendőben. Egyes helyeken piros almát is tettek a vályúba, hogy azok se legyenek betegek. Az éjféli mise után már meg lehetett kóstolni az ünnepre előkészített ételeket. Az ünnepi étkezésre előzőleg megsütött kolbászt angyalkolbásznak nevezték. Azért nevezték így, mert a hiedelem szerint karácsony éjjelén az angyalok leszállnak a Földre.

20 19 ENA 3024-88. 20 ENA 3024-88. 296