Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Bereznai Zsuzsanna: Adatok az egri hóstyák népének vallási szokásaihoz (XX. század)
A karácsony két napja utáni, vízkereszttel záródó időszak is a karácsonyi ünnepkör része. A katolikus liturgia a karácsonyt kísérő ünnepeket december 26-tól, Szent István vértanú napjától február 2-ig, azaz Jézus bemutatása a templomban, illetve Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig határozza meg. A Szent János-napi borszentelő után a borosgazdák halott barátaik sírjára egy üveg bort vittek, vagy meglocsolták sírjukat borral - ahogyan azt névnapjuk alkalmával is tették. Ezt a szokást még az 1980-as években is gyakorolták. Aprószentek napján a XX. század első éveiben a kisgyermekeket megkorbácsolták vagy megvesszőzték úgy, hogy sírjanak. Általában mindjárt reggel vagy akár kora hajnalban előkerült a fűzfa- vagy szőlővessző. így emlékeztek meg a betlehemi meggyilkolt gyermekek ártatlanságáról. 21 Egyes családokban a század közepéig gyakorolták ezt a szokást. A családfő minden gyermekre rásuhintott egyet-kettőt a vesszővel, különösen a lábukra, s megkérdezte: - Hányan vannak az aprószentek? Mire a gyermekek így válaszoltak: - Minden szegletben egy szakajtóval! A hóstyai néphagyomány szerint, ha a gyermeket jól megvesszőzik, akkor nem fog rajtuk a betegség az új esztendőben - különösen a kelések, a fekélyes sebek ellen használt. A XX. század legelején még élt az a szokás, hogy Háromkirályok napján - vízkeresztkor - a gyermekek kiugrató szerkezetre szereltek csillagot, s házról házra jártak köszönteni. Gyűjtésemkor ezt a népszokást már az idősebb adatközlők sem tudták részleteiben felidézni. A templomi vízszenteléshez otthonról vitték a vizet megszenteltetni. De az is szokásban volt, hogy a templomban a pap egy nagy hordó vizet szentelt meg, s a hívek abból vihettek a család számára. Vízkereszt napja táján szokás volt a lakóházakat a pappal beszenteltetni, s az is előfordult, hogy a szőlőt, a présházat, a pincét, az ólakat és az állatokat is megszentelte a gazda a templomból hozott vízzel. A gazdasszony pedig a gyermekeket, az időseket vagy a beteg családtagokat hintette meg vele. A beszentelt ajtókra krétával ráírták a Háromkirályok - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - jelét, s az évszámot: 19+G+M+B+10. A Sáncban az is előfordult, hogy a kútba is öntöttek a szenteltvízből néhány cseppet, rövid fohász kíséretében. A Hatvani-hóstyán az új házat vízkeresztkor szentelték be a legelső alkalommal - máshol a felépülést, beköltözést követően is szokás volt -, korommal és szenteltvízzel egyaránt. Gyetyaszentelő Boldogasszony napján a templomban beszentelt gyertyát az egri hóstyák népe általában a sublótfiókban tartotta, vagy a falra akasztotta. Vihar idején meggyújtották, ha beteg volt a háznál, akkor is elővették, s a haldokló kezébe adták. Különösen a hétszer szentelt gyertyát tartották hatásosnak. A halottak 21 EA925. 297
