Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

is, mint a legtöbb ácsolt ládánál, egy a középvonalában, képzeletben végighúzha­tó függőleges szimmetriatengelye van. E képzeletbeli vonal mentén helyezkednek el a főmotívumok, melyek közül az elejének középső táblája különösen hangsúlyos. Ezektől a központi ábrázolá­soktól balra és jobbra lévő motívumok deszkánként ismétlődnek. A gömöri szek­rényeket vizsgálva elmondható, hogy a leggyakrabban előforduló alapmotívumok száma mindössze néhány tucat. Ez nem feltétlenül azt jelenti - bár az egyezőség­re is tudunk példákat találni -, hogy egy-egy alapmotívum teljesen megegyezik egy másikkal. Például egy-egy kör vagy félkördíszítés első látásra sokszor egyfor­ma, de jobban szemügyre véve mégis eltérő a belsejébe körzővel húzott ívek szá­mát vagy az ívek közti távolságot tekintve, továbbá abban is, hogy a belső ívek közti területet milyen további mintákkal látják el. Ez az eltérés még nem jelenti azt, hogy más motívumról lenne szó, hiszen a némileg eltérő ábrázolás okát sok­szor csak a mintának a deszka szélességéhez való igazításában találhatjuk. Válto­zik a minta mérete annak függvényében, hogy egy szélesebb vagy keskenyebb deszka közepén, két szélén párban vagy dupla párban, illetve az ácsolt láda lábán található. Az alapmotívumok, az alapanyag, és a ládák szerkezeti jellemzői együttesen teszik viszonylag könnyen azonosíthatóvá ma is a Gömöri ácsolt ládát. Szólni kell azonban a motívumok vándorlásának kérdéséről is. A Gömörben készült szekré­nyek nagy keresletét látva több területen próbálkoztak a fával foglalkozó háziipa­rosok az ácsolt láda nagyobb volumenű készítésével. A mintát a gömöri példá­nyokjelentették, így nagyon sok motívum került át például a Mátra környékén ké­szült darabokra. A gömöri ácsolt ládák díszítésének nagyobb részét az alapmotívumok nagy­számú variációja adja. A szekrények vizsgálata során azonban jó néhány olyan da­rabbal is találkozhatunk, melyen egyedi kompozíciót alkotott a készítő. Az ácsolt ládákról tudjuk, hogy a díszes, gazdagon faragott darabok meny­asszonyi ládának készültek. A díszítettség a bútordarab árát is befolyásolta, a leg­szebb, legdíszesebb, egyedi kompozíciót is hordozó szekrényeknél - bár konkrét adatunk nincsen - valószínűsíthető, hogy részben megrendelésre készültek. Kü­lönleges a fenti kiétei szekrény középső (4. számú) kompozíciója, de hasonló egyedi ábrázolást találhatunk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgyi gyűjteményének egyik darabján is. 5 Itt a koporsó formájú tetőn a szimmetrikus mintázatú két kör és stilizált búzamotívumokból álló kompozíció között vázából kinövő 3 virágos virágcsokor alatt két stilizált női alak áll. Gömörből az ácsolt ládákat igen távoli - esetenként több száz kilométerre lé­vő - piacokra is szállították. Az esetleges nagy távolságot, a szállítás megkönnyí­5 SZNM. 1988.28.1. 205

Next

/
Thumbnails
Contents