Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Veres Gábor: A népi bútorok Gömörben

tését az ácsolt láda készítésénél is figyelembe vették. Bükkfa deszkáit lehetőség szerint vékonyra faragták, hogy súlya minél kisebb legyen. A szállítás szétszedve történt, a használat előtti összerakást segítő jelek ma is megtalálhatók néhány fennmaradt darabon. A szekrényeket a részlet gazdag díszítés tette igazán kedveltté és nehezen utánozhatóvá. Jelentősebb konkurenciával nem is kellett számolnia a gömöri központoknak, szerepük a népi lakáskultúra átalakulásával szorult vissza, mely az első világháborút követően - a kereskedelmet akadályozó új államhatárok miatt - vált visszafordíthatatlanná. A gömöri szekrénykészítők szaktudása egy sajátos tárgy típusban azonban napjainkig tovább él. Az ácsolt ládák piacának szűkülésével a XIX. század végétől már egyre nagyobb számban készítettek gyermekjátékokat. Ezek közt kiemelt figyelmet érdemelnek a gyermekbútorok, melyeknél - a székek, ágyak, bölcsők, asztalkák mellett - a legkedveltebb és ezzel együtt a legkönnyebben eladható darabok az ácsolt kelengyés ládák mintájára elkészített szekrénykék voltak. Ezek a játék szekrénykék szerkesztésmódjukban, formájukban és díszítésükben az ácsolt ládák kicsinyített másai. Azok a felnőttek, szülők, nagyszülők, akik a szobák bútorzatában már a festett ládát, majd a fiókos kasznit részesítettek előnyben, szívesen vásárolták gyermekeik számára a fiatalkorukban kedvelt, elsődleges, de többnyire másodlagos funkcióban még általuk is használt gömöri szekrényeket. A gyermekjátékok bizonyára több gömöri fafaragó településen is készültek, de a fennmaradt darabok Kiétéhez és Babaréthez köthetők. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum állandó kiállításán látható darab

6 a XIX-XX. század fordulójáról származik. Bár egy átlagos méretű szekrénynek 1:3-3,5 arányban kicsinyített makettje nem elsődlegesen gyermekjátéknak készülhetett. A lábak szélessége kissé megbontja az eredeti arányokat. Különlegessége még az oldalak díszítettsége - valós méretben ezzel nem találkoztunk - és az előlap egyetlen főmotívuma. Ez utóbbi ábrázolása is különleges: egy repülő madár. Az állatábrázolás a gömöri ácsolt bútorokon ugyanis ritka kivételnek számít. Az eltérések a funkcióváltással magyarázhatóak, hiszen a facsapokon forgó koporsótető, a zsilipéit technikával, faszögekkel összeállított bútortest és minden más motívum a tradícióknak megfelelően készült. A gömöri népi játékok készítésének gyökerei még további kutatásokat igényelnek, az azonban a fentiek után kijelenthető, hogy a játékkészítéssel a szekrényfaragás dekonjuktúrája idején a XIX. század végétől már többen foglalkoztak. Az első világháború idején már alig létező ácsolt ládakészítésre - hagyományos piacainak elvágásával - a trianoni békeszerződés tett pontot. 6 Lsz. 5115, 1900 körül, BODOROVÁ Ol'ga 2004. 33. 206