Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

Recsken szintén nagy számban fordultak elő az istállós csűrök, melyek építési ideje általában az 1920-30-as évekre esett. Az építőanyag tekintetében ezek az épületek változatosabb képet mutattak, a vályog mellett a tégla és a kő alkalmazása is nagyobb arányú, továbbá helyi sajátosság, hogy az udvarok rövidsége miatt a lakóházhoz közvetlenül kapcsolódott a keresztben elhelyezett istállós csűr.

21 Ezek az épületek végig felmenő falazattal rendelkeztek, a rakodó a csűrfolyosó felől teljesen nyitott volt, a folyosót pedig csak hátul, a kert felől rekesztették el derékmagas léckerítéssel vagy kapuval. Az épület szerepkörének változásáról is vannak adatok. Előfordult, hogy az istállót időközben (az 1930-as években) rakodóvá alakították át az időközben megnövekedett mennyiségű takarmány tárolása miatt, ezért a csűrhelyiség elé építettek új istállót; másutt viszont az egyik rakodót alakították át istállóvá. A visszaemlékezések szerint az első világháború körül kezdték építeni a vályogcsűröket, azelőtt boronafalas és gerendavázas épületek voltak. A helybeli vélemények szerint akkor is előfordult, hogy a facsűr egyik helyiségében állatokat tartottak, azaz istállónak használták. A tűzveszély miatt az épületrészt viszont kívül-belül sárral betapasztották, így a meleget is jobban megtartotta. Erre a célra azonban a vályogcsűrök alkalmasabbnak bizonyultak.

22 3. kép. Istállóval egybeépített takarmánytároló, Szarvaskő. Selmeczi Kovács Attila felvétele, 1965. 21 Gaál János csűrje, épült 1920-ban, Hunydi u. 62.; Bódi Balogh János csűrje, épült 1925-ben, Hunyadi u. 16.; továbbá Kossuth u. 123. és 125. szám alatti csűr, ez utóbbi 1949-ben épült. Recsk, 1966. 22 Gaál János (1892) közlése, Recsk, 1966. 148