Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

Szarvaskőn az ólaskertek jellegzetes építménye volt egykor az istállóval egybeépített takarmánytároló szín,

23 melynek emlékét az 1960-as években már csak néhány épület őrizte. Sajátos, de célszerű megoldás volt, hogy a vályogból vagy kőből épített istállóhoz gerendavázas, nyitott oldalú, szalmafedeles egyszerű tárolóépületet csatlakoztattak, ami a takarmánynak megfelelő védelmet, egyben szellőzést biztosított Bükkszéken, Balatonban és Bükkszentmártonban is előfordultak istállós csűrök, azonban jóval ritkábban és csak az újabb időben.

24 Hevesaranyoson az 1930-as évek végétől helyzeték el a csűr egyik ágába az istállót, ez a megoldás a XX. század elejétől, a Mátrától a Bél-medencéig elterjedt tendencia volt.

25 Fedémesen nem volt gyakori a csűristálló használata. A régi facsűrökben egyáltalán nem tartottak állatot. Amikor áttértek a vályogépítkezésre, csak akkor fordult elő szórványosan az egyik helyiség istállóként való használata. Amint egy helyütt mondták „régebben itt nem volt istálló a csűrben, csak amikor lebontottuk a különálló istállót. 1925-be alakítottuk át istállónak a bal oldali csűrágat. Az istállóba a csűrajján lehet bemenni."

26 Bükkszenterzsébeten és Szentdomonkoson viszont jóval többen éltek az újabb építésű vályog- és kőcsűrök kínálta lehetőséggel. Az 1930-as években épített csűrök egy részét már eleve istállóval készítették. Az új szerepkörnek megfelelően az is előfordult, hogy az istálló tágasabb méretet kapott, mint a csürajja és a rakodó együttvéve.

27 Szentdomonkoson még a nagygazdák portáin is előfordult, hogy az impozáns méretű csűr egyik tárolóhelyiségét eredetileg is marhaistállónak építették az 1930-as években, az épület magassága viszont lehetővé tette az istálló feletti tágas padlásrészben való takarmány tárolást.

28 Olyan megoldással is találkozhattunk, hogy a vályogcsűr alatti istállót fallal kettéválasztották, a szélső helyiséget, miután ajtót vágtak rá, nyárikonyhaként használták.

29 Szilvásváradon is az újabb építésű vályogcsűröknél fordult elő az istállóhelyiség, szokás szerint a jobb oldali épületszárnyban, miután ez volt közelebb a lakóépülethez. A nagyobb gazdáknál a magasabbra emelt épület padlásterében, az istálló és a csűrfolyosó felett egyaránt tároltak szénát, takarmányt.

30 23 Részletes ismertetését adja IGAZ Mária 1964. 158-165. 24 Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattár 513., 526. és 457. 25 PETERCSÁK Tivadar-VERES Gábor (szerk.) 2005. 122. 26 Vincze Pikó Ignác (1898) közlése, Fedémes, 1966. 27 Utasi Meleg Gábor csűrje, épült 1934-ben, Bükkszenterzsébet, 1966. Képét közli. SELMECZI KOVÁCS Attila 1989. 784. 28 Szabadság u. 48., épült 1933-ban. Alaprajzát közli SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 90. 29 Szabadság u. 150., épült 1958-ban. Szentdomonkos, 1966. 30 L. ehhez SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 65. 149