Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

Erről az 1960-as évek közepén még több hasonló méretű és alaprajzi elrendezésű épület bizonykodott, némelyike zsúpfedéllel,

16 többsége viszont már cserépfedéllel rendelkezett.

17 Arra is van példa, hogy az eredetileg két tárolórészes vályogépületet később alakították át. Egy 1890 körül épített vályogcsűr esetében 1928ban a bal oldali rakodó udvar felé néző falára ajtónyílást és egy kisméretű ablakot vágtak, a nyitott csűrfolyosó felőli derékmagas falat pedig a tetőzetig felhúzták. Az estállóvá így átalakított helyiséget lepadlásolták, és azon tartották a szénát, míg a tárolórészbe a termesztett takarmányt rakták be.

18 Bodonyban hasonlóan gyakori, hogy a csűr „félvégibe estálló vót", főként a kevesebb gabonaterméssel rendelkező parasztgazdaságokban.

19 A XX. század elejéről fennmaradt csűröknél csak az istállót falazták fel az ereszig, míg a tárolóhelyiség négy sarkára emelt vályogoszlopok közét deszkával vagy fonott vesszőfallal töltötték ki a szellőzés miatt. Az 1930-as évektől viszont már teljesen zárt falazatú rakodót emeltek, ami egyedül a csűrfolyosó felől volt nyitott.

20 2. kép. Istállós csűr, Bodony. Selmeczi Kovács Attila felvétele, 1966. 16 Pl. Bartus Andrásné csűrje, épült 1913-ban, jobb oldali ágában istállóval, átjárható csűrvilággal, másik oldalán rakodóval, Kossuth u. 13. Párád, 1966. 17 Erre vonatkozó példákat 1. SELMECZI KOVÁCS 1976. 76., 1127., 138. 18 Kivés Barát Ferenc (1892) közlése, Párád, 1966. 19 Farkas József (1898) közlése, Bodony, 1966.; Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattára 532. 20 Farkas K. András csűrje, épült 1890 körül. Felszabadulás u. 10.; továbbá Kossuth u. 35. és Dózsa György u. 57. Bodony, 1966. 147