Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

- a múzeumi bemutatóhelyként szolgáló - parádi Palóc-ház portáján álló ólascsűr tanúskodik, melyet a lakóházhoz hasonlóan gerendavázas zsilipéit fallal építettek a XIX. században. Istállóhelyiségére szintén az udvar felől készítettek bejáratot, a zsilipdeszkákból álló falait pedig kívül-belül sárral tapasztották, így biztosítva védelmet a jószágnak. Ez a legrégebbi csűristálló ennek az épületformának az egykori középparaszti gazdaságban betöltött szerepét demonstrálja.

13 A XIX. század végére azonban már a vályogépítkezés vált általánossá. Az ekkor többnyire még zsúpfedéllel emelt istállós csűrök egyik jellegzetes példánya szinte érintetlenül fennmaradt, bár meglehetősen elhanyagolt állapotban. A hagyományosan háro1. kép. Vályogfalú istállós csűr, Párád. Selmeczi Kovács Attila felvétele, 1966. mosztatú épület középső nyitott folyosója a csűrvilága, a bal oldali, egykor az udvar felől deszkafallal határolt tárolóhelyiség rakodó, míg az állatok számára szolgáló zárt rész estálló nevet viselte.

14 A helybeli vélemény szerint a századfordulón még legtöbben a ház végébe épített istállóban tartották az állatokat, csak később, amikor a gépi cséplés elterjedt, kezdték a nevedékmarhát a csűrben tartani, vagyis az istállós vályogcsűrök az 1910-es évektől szaporodtak el mindjobban.

15 13 Vö. PETERCSÁK Tivadar-VERES Gábor (szerk.) 2005. 85., 122.; BAKÓ Ferenc 1983. 14 Kivés Vanó Mihály csűrje, Párád, Kossuth u. 102. 15 Kivés H. Ferenc (1897) közlése, Párád, 1966. 146