Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Selmeczi Kovács Attila: Istállós csűrök a Palócföldön

Selmeczi Kovács Attila ISTÁLLÓS CSŰRÖK A PALÓCFÖLDÖN Észak-Magyarország hagyományos paraszti gazdálkodásában egykor meghatározó szerepet töltött be a gabonaneműek és a takarmány tárolására szolgáló csűr. A korábbi évszázadokban a kizárólag fából rótt nagyméretű épületeket az udvar lezárásaként keresztben helyezték el a szalagtelken. A rendszerint háromosztatú épületek két szélső helyiségében tárolták a gabonakévéket, melyeket az őszi-téli időszakban a csűrfolyosón, a középső átjárható épületrészen kézierővel csépeltek el, majd a kicsépelt gabona helyére az értékesebb takarmány és a szalma került. Ez a gazdasági épület eredetileg kettős funkcióval rendelkezett: a gabonatárolás és a szemnyerés feladatkörét látta el az év nagyobb részében (a nyári aratástól kora tavaszig). A XIX. század végétől jelentősen megváltozott a csűrök építésének és használatának ez a rekontsruálhatóan egységes arculata, részben a társadalmi változások, részben a gazdálkodás jellegének, technikai feltételeinek átalakulása miatt. Különösen a gépi cséplés hozott alapvető változást, aminek következtében a csűrök elvesztették eredeti szerepkörüket, ezáltal feleslegessé váltak. Ennek a folyamatnak a hagyományos tárolóépületek eltűnésével kellett volna együttjárnia. Ezzel szemben az 1960-as évek közepén a Tárna és a Sajó közötti,

1 majd az 1980-as évek elején a Palóc-kutatás keretében az egész Palócföldet átfogó terepgyűjtés során mindennek az ellenkezőjéről győződhettem meg.

2 Különösen az iparosodó vidékeken, főként Salgótarján és Ózd környékén a XX. század elejétől a kétlaki parasztok portáin a módosabb lakóházak mellett mindjobban divatba jöttek az anyagi erőt reprezentáló terjedelmes gazdasági épületek, melyek túlnyomó többsége kihasználatlan maradt. Az elsődlegesen társadalmi jelkép-funkciót betöltő csűrök azonban már kivétel nélkül ásványi anyagból: vályogból, kőből vagy téglából épültek, noha formá1 Feldolgozását ld. SELMECZI KOVÁCS Attila 1976. 2 SELMECZI KOVÁCS Attila 1989. 773-785. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2007. 143