Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

B. Gál Edit: Gyöngyösi házak a szentendrei skanzenben

közöttük olyan, amelyik megszűnt, majd újra alakult, s van, amelyik a kezdetektől ma is működik. Alapszabályaik ugyan társulatonként változtak de alapjaikban - mint az oltár-fenntartás, a vallási előírásoknak megfelelő életvitel, a tisztségviselők választásának rituáléja illetve ezek feladatai, a közös ünnepek, lakomák megülése, az egyházi szertartásokon való részvétel - azonosak. A XX. század húszas-harmincas éveiben 10 vallásos társulat működött a városban. A felsővárosi plébániához kapcsolódott a Szent Tamás, Szent Kereszt, Szűz Mária, Rózsafüzér és Szeplőtelen Fogantatás Társulat. Az alsóvárosi ferences templomhoz a Szent Lélek, Szent István, a Jézus Szíve és a Rozalium Társulat tartozott. A ferencesek által gondozott gyöngyöspüspöki templomhoz szintén egy Szűz Mária Társulat kapcsolódott.

2 A társulatok nagyon gyakran rokon családokat fogtak össze, vagy olyan embereket, akik a civil éltben szintén közel álltak egymáshoz. Altalános volt, hogy a tagság családon belül apáról-fiúra öröklődött. Az évszázados múltra visszatekintő nagy társulatoknál néhány „nagy nevű" család részvétele is dominált. Például a Szent Kereszt Társulatot a Bogdányok és Csépányok, a Szent Tamás Társulatot a Tuzák és a Juhászok, a Szűz Mária Társulatot a Tasik, Poczikok és Sankovicsok társulatának is nevezték. Egy-egy tag olykor több társulatnak is tagja volt.

3 A szentendrei kiállításon bemutatott társulati tárgyakat ma is használják, de már csak az idős generáció tartja és követi az évszázados hagyományokat. Az itt látható darabok legnagyobb része Gyöngyösön gyűjtött eredeti tárgy. A képek a falon szintén gyöngyösi embereket, gyöngyösi családokat ábrázolnak. A társulati tárgyak között is vannak eredetiek, illetve hiteles másolatok - pl. az 1834-ben készült kereszt -, amelyek a társulat tagjainak engedélyével, beleegyezésével készültek. A kiállításon másolatban látható, átvágott torkú kétfejű sast ábrázoló céhkancsó eredetije a gyöngyösi Mátra Múzeum céhtörténeti gyűjteményében található. Az egykor a Zalka Máté utcában állt lakóházban az 1880 körüli éveket elevenítjük meg. Ez az időpillanat részben a céhek felbomlása utáni, szinte mozdulatlan iparos-életformát, részben közvetlenül a filoxera vész előtti időket mutatja. Az épületben két, szobából, szabadkéményes konyhából és kamrából álló lakás van. A lakóházban két család lakik. Az első lakásban egy szőlő és bortermeléssel is foglalkozó kerékgyártó mester „él" családjával, míg a hátsó lakásban a híres gyöngyösi kapások közé tartozó, jól képzett szőlőmunkás egyszerű otthona látható.

4 Gyöngyös társadalmában századokon át jól ismert volt az a szőlősgazda, aki kézműiparral is foglalkozott. Volt, aki egész évben főfoglalkozásként, s volt, aki 2 VÁRALLYAYNÉ HATALA Emese 1995. 308. 3

Uo. 311. 4 BÍRÓ Friderika 2006b. 139