Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

B. Gál Edit: Gyöngyösi házak a szentendrei skanzenben

csak a téli hónapokban űzte az ipart, s a legtöbb esetben napszámost is tartott. A kapásnak nevezett napszámos általában mindig is jól keresett, magas bért kapott, nemcsak kapásként, de a szőlőmunkák más területén is jól képzett szakember volt. A ház berendezése a Heves Megyei Levéltár gyöngyösi gyűjteményében fellelhető eredeti inventánumokra, végrendeletekre épült, így a korban és e vidéken használatos és jellemző berendezési tárgyakat mutatja be. A hagyományokhoz, a régi életvitelhez, az évszázadok alatt beidegződött szokásokhoz ragaszkodó gyöngyösi iparoscsaládok lakáskultúrája még a XIX. század végén is régies, mondhatni ódivatú vonásokat mutat. Az 1850-60-as évekbeli iparoscsaládoknál felvett hagyatéki leltárak, árverési jegyzőkönyvek tárgyi anyaga ugyanis alig különbözik a 20-30 évvel későbbi lajstromok tárgyaitól. Ezt támasztják alá azok a gyöngyösi és környékbeli bútorok, háztartási eszközök, használati- és dísztárgyak is, amelyek ezekből az időkből származnak. Segítségükkel rekonstruáltuk az iparos-lakás korhű berendezését. A Skanzenben felépített két gyöngyösi ház kitűnően jellemzi a mátraalji város XIX. század végi, XX. század eleji lakáskultúráját. A gyöngyösi egységben úgy gondolom sikerült átfogó képet adni e város legmeghatározóbb rétegeinek - a polgárok, az iparosok és a kapások - életmódjáról. IRODALOM BÍRÓ Friderika 2006a Felföldi mezőváros - Iparosház Gyöngyös. Internetes kiállítás-vezető 2006b Felföldi mezőváros - Polgárház Gyöngyös. Internetes kiállítás-vezető VÁRALLYAYNÉ HATALA Emese 1995 A gyöngyösi Szeplőtelen Fogantatás Társulat története. 1908-1950. In: Mátrai Tanulmányok. 307-322. Gyöngyös. 140