Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
B. Gál Edit: Gyöngyösi házak a szentendrei skanzenben
utak vizsgálata mellett szükség volt az akkori „városképi" feltárásra is. Milyen volt Gyöngyös üzlethálózata? Hol, kik és milyen bálokat rendeztek, ahol a város polgárai találkozhattak? Egymás szemében kik voltak a legnagyobb iparosok és kereskedők? A kérdéstípusok tehát mindhárom generáció esetében ismétlődtek. A válaszolók zöme 60-70 év közötti, gyöngyösi születésű egyén volt. Részben olyanok, akik önmaguk is iparosok vagy kereskedők voltak, részben pedig azok, akiknek szülei, nagyszülei tartoztak ebbe a rétegbe. Ez utóbbiaknál bővült a kutatás, hiszen voltak közöttük olyanok, aki már tanárként vagy ügyvédként dolgoztak, de apjuk, nagyapjuk még iparűzéssel kereste kenyerét. Külsőségekben érezhetően nagy a váltás, míg a családi hagyományok itt is tovább öröklődtek. Ezek után megkerestünk olyan század eleji, az „elit" értelmiséghez tartozó családokat is, kiknek tagjai generációkon keresztül orvosok, ügyvédek, banktisztviselők voltak. Ily módon nem csak az életmód összehasonlítására volt lehetőség, hanem Gyöngyös század eleji társadalmi életének megrajzolására is. Ez a kutatás, illetve a személyes beszélgetések adták az alapot a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felállítandó házak berendezéséhez. A házak berendezése A Skanzenben az egykori Vezekényi utcai házban, egy XX. század eleji gyöngyösi, kb. 10 holddal rendelkező, tehetősebbnek mondható, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó polgárcsalád életmódja, és lakáskultúrája került bemutatásra. Ez a lakóépület és a hasonló típusú lakóházak többnyire a város központi részén kívül épültek, egy olyan sávban, amelynek az építészete jobban kötődött, szorosabb kapcsolatban állt a környező falvak építészetével, mint a belváros „nagypolgári" épületeivel. Eddigi ismereteink szerint azt is elmondhatjuk, hogy ebben a külső sávban szinte kizárólag szőlő- és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók laktak. Lakóházaikat, külső megjelenésük alapján is inkább a falusi népi építészet körébe sorolhatjuk, jóllehet több közülük a mezővárosi lakóépületek jegyeit is magán, illetve magában hordozza. A lakóházak, így például a mi polgárházunk belső elrendezése, a konyhák és szobák tüzelőberendezéseinek XVIII-XX. századi formái szinte kizárólagosan a térség hagyományos paraszti építészetének kultúráját tükrözik. Egy elképzelt életkép szerint január 6-át írunk, amikor a Szent Kereszt Társulat „fődékány"-ja a Szent Bertalan templomban letett esküje után reggelire várja a tagokat. 1 A Szent Kereszt Társulat Gyöngyös egyik legrégebbi confraternitása. Vallási társulatok már a XIV. századtól kezdve működtek a városban. Volt 1 BÍRÓ Friderika 2006a. 138