Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

A lakóházat 1979-ben vásárolta meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a tulajdonosoktól, a Csizmár

24 családtól, de felmérés már jóval korábban, 1969-ban készült az épületről.

25 A településen Balassa M. Iván által végzett korábbi gyűjtések dokumentálták a Rózsa Ferenc utca 15. szám alatti épületet, és az ún. pásztorházat is, ami a Rózsa Ferenc utca 24. szám alatt állt. A múzeumba áttelepített lakóház bontására 1980-ban került sor Balassa M. Iván muzeológus, Suppan Gábor és Theislerné Mandik Ibolya építészek vezetésével.

26 A Balassa M. Iván által végzett néprajzi gyűjtés és a Petercsák Tivadar által írt bőséges szakirodalom,

27 jelen sorok szerzőjének családtörténeti kutatásai, illetve Jakab Lászlóné kertészmérnök etnobotanikai gyűjtései szolgáltatják az alapot a néprajzi újraépítési javaslat, a berendezési- és etnobotanikai tervek, illetve a hasznosítási javaslat megírásához. A lakóház, alaprajza és a legrégebbi, dokumentált épületek anyaga alapján a legkorábbi típusú, a legszegényebb családokra jellemző.

28 A bontáskor szoba pitvar - kamra alaprajzi elrendezésű épület eredetileg szoba - pitvar - ól beosztású volt

29 (a szoba helyi megnevezése elsőház), minden helyiségében döngölt földpadlóval. Bejárata az eredetileg közlekedőtérként, majd a középkemence felépítésével már konyhaként funkcionáló pitvarból nyílik, innen lehet balkéz felől a szobába belépni. Az ólnak külön bejárata van az udvar felé.

30 Arra utaló nyomot, miszerint az ól a pitvarból nyílt volna, a bontáskor nem lehetett találni, a pitvar - ól közfal gerendái eredetiek és folytatólagosak.

31 Mint a lakóház bemutatási céljának megfogalmazásából is kiderült, a lakóház keresztfejes boronafalú épület. A településen a lakóházakat egészen a XIX. század közepéig fából építették. A XIX. század végén 33 lakóházból még 16 fából készült, de már megjelentek a vert falú (2) és a kőből (15) épült házak is. A faépületek aránya fokozatosan csökkent a XX. század folyamán, 1910-ben 26 kőház, 9 fa- és 1 vert falú épület; 1932-ben 4 faház és 2 vert falú ház található a községben.

32 Az épí24 A Csizmár családnév szerepel a filkeházi XVIII-XX. századi családnevek között. PETERCSÁK Tivadar 1989. 238. 25 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában FAN-29-es számon kutatható. Az épület további anyaga az épületdokumentációban E-39-es számon található meg. 26 BALASSA M. Iván 1980. 11-12. 27 A Petercsák Tivadar által megírt településtörténetnek részletes feldolgozottsága miatt eltekintek a településtörténeti összefoglalótól. 28 PETERCSÁK Tivadar 2001. 40. 29 Ezt az alaprajzot Petercsák Tivadar Hegyközről szóló leírásában a volt zsellérek, földnélküliek rétegéhez köti. Ez a lakásbeosztás itt az 1950-es években is megtalálható volt. PETERCSÁK Tivadar 1978. 59. A szoba - pitvar - ól alaprajz a Zempléni-hegységben gyakori. DÁM László 1995. 163. 30 Közös bejáratú lakóház - vagyis olyan alaprajzi elrendezésű épület, amelybe a pitvaron keresztül lehet belépni, és innen nyílnak oldalról a helyiségek - az ún. pásztorház volt, amelynek ól helyiségébe a pitvarból lehetett belépni. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára: F-746. 31 Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára: F-45456. 32 PETERCSÁK Tivadar 2001. 41. 121