Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

tőanyag-váltás folyamata a Hegyközben az 1930-as évekre lezárult, ekkor a fafalú épületek aránya már csak 4,4% volt.

33 A Zempléni-hegységben a faépítkezés azokon a településeken őrizte meg legtovább a jelentőségét, ahol a gazdasági, földrajzi és társadalmi viszonyok kevésbé voltak kedvezőek.

34 A filkeházi lakóház boronafalának csapolással rögzített talpfái alá nagyméretű köveket tettek alapozásként. A lombosfából (tölgyfa)

35 készített boronafal fáit teknő alakú vájatokkal kapcsolták egymáshoz (hegyközi kifejezéssel rovatra rakták),

36 a gerendák a sarkoknál túlnyúlnak a falsíkon.

37 A gerendaközöket a bontási tapasztalatok alapján a gerendák közé illesztett vessző és husáng töltötte ki, mohát ezen a területen nem alkalmaztak.

38 A szoba és a konyha közötti közfal kőből épült, itt a falvastagság eléri a 60 centimétert.

39 A hátsó homlokzaton a boronafák rövidsége miatt toldani kellett a faanyagot, és ezért lábfát építettek be a falba.

40 A lábfába a faragott végű boronafákat zsilipeléssel illesztették be. Ugyanígy zsilipeléssel illeszkednek a boronák az ajtófélfákba és az ablaktokokba is. A falakat a múzeumban teljes egészében a bontáskor megfigyelt és rögzített módon építjük fel. A lakóház első két helyisége, a lakószoba és a pitvar fölött fafödém készül, hágatott födémdeszkázattal,

41 hasított tölgyfából.

42 Az utcai homlokzat falsíkján túlnyúló mestergerenda azonban csak a szoba fölött futott végig, a konyhában és az ólban már nem. Felirata: „CSIZMAR MARI TOT JÓZSEF", datálás nem olvasható rajta. Az ól fölött egyszerű deszkafödém készül.

43 Az udvari homlokzaton a födémgerendák ívesre faragott vége túlnyúlik a falsíkon, így képezve ereszt a ház teljes hosszában.

44 A lakóház födémmel egybefüggő tetőszerkezete mindkét végén kontyolt

45 nyeregtető üres fedélszékkel,

46 a lapolással és faszöggel összeerősített szarufa párokat 33 PETERCSÁK Tivadar 1978. 60. 34 DÁM László 1995. 168. 35 A Felföldön a boronafalak - a megmaradt épületek tanúsága szerint - kizárólag keményfából épültek. BALASSA M. Iván 1994. 105. 36 BALASSA M. Iván 1994. 100.; PETERCSÁK Tivadar 1978. 61. De egy 1809-es adat szerint ugyanitt a gerenda, gerendás elnevezés is élt. BALASSA M. Iván 1994. 101. 37 Az illesztések és a megmunkálás egyszerűsége a keményfa használatának eredménye. BALASSA M. Iván 1994. 105. 38 Bontási tapasztalat Filkeháza és Nyíri esetében. BALASSA M. Iván 1994. 105. 39 Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattára: E-139/4/20, FAN 29/3, F-34475-34479. 40 Erre párhuzamot BALASSA M. Iván is hoz: 1994. 100. 41 A Zempléni-hegységben általános. DÁM László 1995. 170. 42 Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára: 34406-34410, 34414-34415. 43 Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára: 34402-34404, 34116-34117. 44 A Zempléni-hegységben általános. DÁM László 1995. 170. 45 A Zempléni-hegységben a legrégebbi megoldás. DÁM László 1995. 173. 46 A szarufás tetőszerkezet a Hegyközben (PETERCSÁK Tivadar 1978. 62.) és a Zempléni-hegységben is általános. (DÁM László 1995. 170.) 122