Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice

A magyar csevice szó szláv eredetéhez kétség nem fér, a szintén 'savanyúvíz' jelentésű szlovák scavica, st'avica átvétele.

3 A magyar szó alakváltozatai (csevice, csevize, cëvice) alig térnek el egymástól. Nem állítható, hogy a csevice szó viszonylag későn, csak 1738-ban bukkant fel a magyar nyelvben. Még kevésbé fogadható el, hogy a parádi üveghutákhoz kapcsolódóan, az 1740-50 tájékán telepített szlovák munkások révén honosodott meg a Mátra vidékén, s terjedt el országszerte.

4 Magyary-Kossa orvostörténeti műve után a TESz a csevice szó első jelentésének egyik adalékát említi. 'Savanyúvizes forrás' jelentése azonban már a XIII. század közepén is élt egyes földrajzi nevekben. A legkorábbi adat Tornaija és a szomszédos Kövi 1245. évi határjárásában bújik meg Sevica alakban. Gömörrol írja IIa Bálint, hogy a csevicének nevezett savanyú víz-források a megye déli vidékén, „Rendesen sík területen, szántókon bugyognak fel a földből. Forrásaikat gyakran változtatják, hol itt, hol ott tűnnek fel. Helyüket ismeri az egész vidék, igen hasznosak: vizüket nemcsak a mezőkön dolgozó munkásember, hanem a falvak lakossága is issza. Nyomukat igen korai feljegyzésekben megtaláljuk..."

5 Tornaija (Királyi) határában 'forrás' jelentésben 1361-ben ismét lejegyezték a cheuiche (= csevice) szót. Várgedén 1689-ben említik a „csevicze felé menő" országutat, Cakón 1786-ban és 1864-ben is határnévként jegyezték fel a Csevize, Csevicze szót.

6 Az említett gömöri adatokból az következik, hogy a szókölcsönzés már az Árpád-korban megtörtént, s igen mélyen gyökerezik a palóc népnyelvben. Földrajzi névként a Mátra-vidék számos határában ismeretes Csevice-vőgy, Csevice-kút (pl. Tar, Nagyréde, Párád), Cevice-forrás (Rózsaszentmárton). A Tarna-völgy falvai közül Kisfüzes, Terpes, Recsk határában élnek hasonló földrajzi nevek.

7 A Karancs és a Medves vidékén, Nógrád és Gömör több pontján szintén találhatók földrajzi nevek, sőt fennálló épületek is, pl. Csevice-ház Füleken, Csevice-fürdő Várgedén, Ajnácskőn.

8 A csevice szót olyan településeken is használják, ismerik, ahol savanyú vízforrás nincs sem a határban, sem a szomszédos településeken. Táj szóként él Nógrád, Gömör, Heves, Borsod összehordó vidékein. Ásványos forrással nem rendelkező falvakban éppúgy feljegyezhették, mint a kutak lelőhelyén, s ahová messziről hordák a savanyú szénsavas vizet. Más felől a XVIII-XIX. századi honismereti, helyismereti munkák, továbbá a geológiai, hidrológiai, orvosi szakmunkák szerzői többnyire elmulasztották a savanyúvíz helyi, népnyelvi nevének közreadását. Ezért a palóc vidéken található 3 KNIEZSA István 1955.

1. 1. 133. 4 Vö. CSIFFÁRY Gergely-CS. SCHWALM Edit é.n. 69. 5 ILA Bálint 1976.

1. 38.; L. még GYÖRFFY György 1987. II. 553. 6 ILA Bálint 1944. II. 139., 1969. IV. 131., 167. 7 PELLE Béláné 1970.

1. 94., 106., 122., 124., 138., 142.; 1988. IV. 121. 8 NAGY Miklós 1870. II. 149.; BOROVSZKY Samu é.n. [1903.] 308. 12