Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Paládi-Kovács Attila: A Felföld ásványvize: a csevice

szénsavas források lelőhelyének katasztere és a csevice szó elterjedtségének térképe nem felel meg pontosan egymásnak (lásd a csatolt térképvázlatot). A tájszótárak és a néprajzi, népnyelvi közlemények alapján nem állapítható meg pontosan a csevice szóföldrajza Nógrádban és Hontban. Azokból kivehetően Orhalom, Nagykürtös, északon Bolyk, Ipolypinc, más szóval az Ipoly felső völgye a szóterület nyugati határa.

9 Mocsáry Antal, Fényes Elek művei és a Borovszky-féle megyemonográfiák a savanyúvíz helyi, népi nevét nem említik sem Nógrádból, sem Hontból. Mikszáth Kálmán szülőföldjéhez köthető novelláiban viszont említődik a csevice (Szklabonya, Ebeck) és a csevicés kút (Nagykürtös). Hontban, az Ipoly alsóbb vidékén (pl. Bernecebaráti környékén) a szó valószínűleg ismeretlen. A vidékről kiadott „palóc tájszótár"-ban hiába keressük.

10 Ipolyság környékén, Szalatnyán (Hontban) savanyóvizet mondanak. Ott régebben a 'rossz, savanyú bor' neve volt a csevice. Ellenben Szklabonya környékén, a Kürtös-patak völgyében (Zsély, Szécsénykovacsi, Ipolyvarbó) a savanyúvízforrásokat nevezik csevicének. (Csáky Károly szíves levélbeli közlése 2005-ben). A vízforrások kora és természete A savanyúvizek földrajzi elhelyezkedését a földkéreg szerkezete és története magyarázza meg. Vulkáni gázömlések miatt van számos cseviceforrás a Mátra, a Karancs és a Medves északi előterében, kevesebb a Cserhát szélein. Tektonikus törésvonalak mentén itt-ott szén- és kéngáz, száraz szénsav is feltör a mélyből.

11 A felföldi csevicék topográfiája az Északi-középhegység és a mögötte húzódó dombságok, medencék földtörténetének, geológiai térképének ismeretében válik igazán érthetővé. A Bükk, a Gömör-Tornai karsztvidék mészkőből épül fel, csevice-forrásokat ott hiába keresnénk. Vannak viszont a dombságok harmadkori üledékeiben rejtőzködő szénmezők, a borsodi és a nógrádi medencében található szénbányák közelében. Előfordulnak a Bükk északnyugati előterében, a Darnóvonal árkos vetődésében,

12 a földkéreg törésvonalaiban (pl. a. Sajó és mellékvizei vidékén). 9 ÚMTSz I. 812. io T

ÓTH Imre 1987. 11 STRÖMPL Gábor 1930. 183.; NOSZKY Jenő 1940. 164. Itt jegyzem meg, hogy a vizsgált terület hidrológiájának és az ismert fürdőhelyek forrásvizeinek (pl. Párád) igen gazdag geológiai és orvosi szakirodalma van. Ennek ismeretét főként Hála József fénymásolatainak köszönhetem. Ezen publikációknak azonban csupán töredékét használhattam és vehettem fel cikkem irodalomjegyzékébe. 12 BULLA Béla 1964. 156., 158-59. 13