Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Knézy Judit: Városba költözött falusiak táplálkozási szokásainak változásai 1945–2002

gyűjtése is. Egyik csurgói asszony elmondta, hogy szakácskönyv hatására kezdte el újra készíteni gyermekeinek nagyanyjától, a híres porrogi lakodalmi főzőasz­szonytól tanult perecet, kuglófot, most rendszeresen süti, mert igénylik. A kül­földre utazási lehetőségek felkeltették az érdeklődést más nemzetek konyhája iránt, de a belföldi turizmus gasztronómiai programjainak népi ételei, „helyi spe­cialitásnak" nevezett étrendje is vonza a magyar turistákat is. A „hagyományos"­nak tekintett régi és az ételújdonságok terjesztésében mindig is fontos szerepe volt a rádiónak, de a televíziós adások még többet lendítettek a konyhaművészet irán­ti érdeklődés fokozásán. Egyfajta nosztalgia-láz kezdte övezni a hagyományos ételeket. Szakácsversenyeken is indultak táji jellegű, vagy a régi magyar úri kony­hára jellemző ételféleségek elkészítésével. Eleinte főként az ünnepi ételek kerül­tek a vendégek és a hazalátogató családtagok asztalára. A lakodalmakban elővet­ték a már elhagyott kalácsfélék készítését is helyenként. A vendéglőkben keve­sebb ma is a választék a tájjellegű ételekben, de a falusi vendéglátók bármit elké­szítenek, ha vendégeik úgy kívánják, hogy visszatérjenek. 16 A vidéki turizmusban egyre inkább az egyszerűbb hétköznapi kalácsok, bukták, lángosok, prószák, le­vesek, sültek, stb is az étlapra kerültek. Különösen nagy hatással voltak a hagyományok - minden téren való - újra történő megismertetésének a hazalátogató kitelepített németek, (nyelvismeret, folklórhagyományok, viselet, búcsújárás stb) Természetesen a régi ízekre voltak elsősorban kíváncsiak. Az elöregedett népű falvak egyben tartásának, közösségé­nek ápolásában az identitásuk megőrzését szolgáló ismeretekre és gyakorlatra volt szükség. A rendszerváltás után egyes régiókban létkérdéssé vált a helyi sajátságo­kat kiaknázó hungarikumok támogatása éppúgy, 17 mint a falunapok keretében mindenféle gasztronómiai, vagy gasztronómiai programmal összekötött rendez­vények (sütő-főző-sőt borverseny, szüreti fesztivál, arató viadal, kismesterek ver­senye stb) szervezése, melyekre a határainkon kívülről is érkeznek esetenként vendégek, illetve versenyzők. Ezekre rendszeresen hazalátogatnak a falujukból elszármazottak, már a városban született második, harmadik nemzedék is. A ko­rábbinál sokkal koncentráltabb módon behálózzák ezek a rendezvények az orszá­got. Egyik legrégibb ezek közül a bajai halászléfőző verseny. 18 A legkülönbözőbb ötletekből születtek új hagyományok, mint a királyi szakácsok versenye Nagysza­kácsiban. 19 A Somogy megyei Mesztegnyőn a több éve hagyományos rétes sütő verseny 20 2004-ben az év gasztronómiai eseménye lett. 16 Kapitány Orsolya gyűjtése Szennán, MMgM A IV. 1006. 17 Ld. Hagyományok, ízek, Régiók I—II. kötete. 2001. 18 SÓLYMOS Ede 1976. 127. 19 SZITA J. László 2000. 140-150. 20 JÁGER Márta 2001. 161. 78

Next

/
Thumbnails
Contents