Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Knézy Judit: Városba költözött falusiak táplálkozási szokásainak változásai 1945–2002

doltabb süteményekkel is. A füstölt húsokhoz szokott otthoniaknak rendszeresen vittek friss húsokat olyan helyekre, ahol nem lehetett a boltban ilyet vásárolni. Disznóvágáskor is hozzájárultak friss, városból hozott hússal, hogy több kolbász, lesütött hús készüljön, amelyekből ők is vittek maguknak. De beszerezték a műbelet, kolbász- illetve hurkatöltőket, darálókat stb. A boltban vásárolható vajat, margarint, túrót, sajtot eleinte a gyermekek és az idősek számára hordták haza a városban dolgozók, illetve a hazalátogatók. A legrégibb Somogy megyei tejszövetkezet helyén Csurgón a két világháború idején is fogyasztottak sajtot, a gyermekek vajat is. Az idősek különösen szerették, mert vékonyan vágva könnyebben el tudták rágni, mint a húst. A legújabb időben a csurgói tej gyárat Marcaliba helyezték. Gyűjtésem idején - 2000-ben - megcsappant a tejtermékfogyasztás emiatt, kisebb lett a tejtermék választék az üzletekben.

11 A háztáji gazdálkodás idején a városok közelében nagyobb, távolabb kisebb mennyiségben ráálltak a bogyós gyümölcsök termesztésére, esetleg fóliasátrak segítségével termeltek eladásra is primőröket, korai gyümölcsöket. A kompótok, szörpök, különleges lekvárok készítése már a beszolgáltatások idejében divattá vált, mert a gyümölcsöt nem kellett beszolgáltatni. Ennek eladásából pénzeltek, ezt tartalékolták mindenféle módon, holott 1945 előtt néhány lekvárral töltött cserépfazékon, néhány üveg kompóton kívül nem volt gyümölcskészítmény a kamrában, inkább csak aszalt gyümölcsök.

12 Utóbbi készítését általában elhagyták, a többféle lekvár, kompót télire való eltevését nem. Ezekből városi gyermekeiknek is adtak. A fridzsiderek elterjedése elsősorban a nyers húsok tartalékolásának kedveztek. A hűtőládákban már nagyobb mennyiségű zöldborsót, zöldbabot, gyalult tököt és bogyós gyümölcsöket tudtak télire tárolni.

13 Az egészségesebb étkezés és a diéta kérdései városon és falun A falvakban a diéta fogalma szinte ismeretlen volt, csak a nagyon fiatalokra és a nagyon öregekre, a betegekre és bizonyos módon a terhes nőkre voltak tekintettel. A kisgyerekeket, öregeket levesfélével, könnyen rágható kásákkal, pépekkel, tört krumplival látták el, a kicsiket még tejjel és tejtermékkel is. Szoptatós anyáknak sok levest kellett ennie. Az 1930-as években téli gazdasági iskolákban, háztartási tanfolyamokon részt vett parasztfiatalok elődeiknél nagyobb gondot fordítottak a csecsemők és kisgyermekek táplálására, a testi és főzésbeli higiéniára. Meghallgatták az orvos vagy a bába javaslatait, pl. tejbegrízt, sóska-, spenót11 Saját gyűjtés Csurgónagymarton, Csurgó, Porrog táplálkozási szokásairól. 12 KNÉZY Judit 1996. 303-315. 13 Saját gyűjtés Felsőmocsolád, Kaposújlak, Kaposvár. 76