Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

H. Szilasi Ágota: A raktár félhomályában. Kovács Mihály festménymásolatairól levelei és önéletírása tükrében

esi méreteivel azonban megfosztotta másolatait attól a hatástól, amit a dimenzió egy műnél már önmagában is ad. De nehezen érvényesülhetnek a kisméretű másolatokon a művész ecsetkezelésének karakterviszonyai, az ecset merész és szabad járása, a különböző vastagságban felkent anyag önértéke, előfordul, hogy elveszik a mű eredeti koncepciója, s gyakran a másolatok az eredeti lélektelen, üres fotografikus visszfényévé válnak csupán.

23 Mégis e veszélyek ellenére a kis másolatok közt is meglepően finom és bravúros kivitelű munkákra akadunk, mint például a Hős megkoszorúzása. Rubens temperamentumát, egymáson áttűnő színrétegeit, a formák lebegő könnyedségét, dinamizmusát a kis méret ellenére is tökéletesen követi. E pompás kis kép - mely az 1992-es emlékkiállítás alkalmával restaurálásra is került - Kovács legkiforrottabb korszakából, az 1870-es évek közepéről való. Eredeti művein azonban hiába keressük Rubens nagyszerű festőiségének hatását, pedig leírásai mutatják, hogy tökéletesen megértette e nagy festő világát, művészetének lényegét. Kölni útja során életrajzában így ír a Szent András Apostol Keresztre feszítése című oltárképről: „geniálisan ecsetelt mű nagy mesteri merészséggelfestve, nem közönséges alakítás, a színek átlátszók és hatásosak"

24

, aztán sajnálkozik, hogy „ezen kép rejtve tartatik a közönség szeme elől."

25 Mégis művein a flamand mester érzéki, fénnyel teli színei szikárakká, vértelenné válnak, a teremtő erő hevét, dinamizmusát józan megfontoltság, tanult, merev szerkesztettség veszi át. Az amsterdami Rijks múzeumban tett látogatása alkalmával Rembrandt Éjjeli őrjárata hatására a következőket jegyzi meg: „Itt a néző csak ül, vagy áll és ámul - persze - azon nézőket értem a kik a művészetbe már bele vannak hatolva, mert az avatatlan ember csak néz, de nem lát, még a művész is csak évekig tartó folyamatos gyakorlat után tanul meg látni. "

26 - értendő ezen a másolás tapasztalata adta kifinomult érzék. Sajnos, nem térhetek ki a tematikus, komponálási, motívumbeli... hatásokra, melyek eredeti „teremtényein" felbukkannak a nagy mesterek műveinek tanulmányozása hatására, csak néhány legismertebb, illetve legfontosabb alkotását említem most. Kiemelten a polgári római katolikus templom Tiziano nyomán készült Assuntáját, melyhez a következő megjegyzést fűzte Velencében 1874. március 2-án kelt levelében: „...hiszen könnyebb lett volna nekem Tiziant másolni mint teljesen újat teremteni. " (E Párizsban festet műve, szinte fő műve, elpusztult.) Kiemelt figyelmet érdemel a Magyarország leigázása 1849-ben című festmény delacroix-i, illetve rubensi motiváltsága. Rubens A Háború borzalmai című művét Kovács jól ismerte. Ezt a művet már első itáliai tartózkodása alkalmával láthatta, s valószínű, 23 BÍRÓ Béla 1930. 32. 24 KOVÁCS Mihály, 1992. 131. 25 U. o. 26 KOVÁCS Mihály 1992. 132. 676