Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

H. Szilasi Ágota: A raktár félhomályában. Kovács Mihály festménymásolatairól levelei és önéletírása tükrében

pintatlanság, mégis izgalmas eredetiségük, aktualitásuk révén szemtől szembe találjuk magunkat nemcsak a levelezőpartnerek napi gondjaival, örömeivel, hanem egy kultúrtörténetileg meghatározó korszak - természetesen általuk átélt, sokszor keményen véleményezett - eseményeivel. Barátságuk 1849-ben, abban a városban, Egerben köttetett, ahol az egyházi és a felnövekvő polgári mecenatúra és a magángyűjtés hagyománya több műalkotás létrejöttét eredményezte. Tarkányi Pyrker, majd az őt követő - múzeum- és képtáralapító - Bartakovics Béla érsek

17 titkáraként nagy befolyással bírt, így Kovács festészetére is gyümölcsözőleg hatott barátságuk. „... ugy hogy Tarkanyival való megismerkedésem és barátságom Isten áldása volt és maradt mindig. "

18 - írta önéletírásában. Szvorényi József, Tarkányi emlékiratában jegyzetbe iktatva alapos gyűjteményét adja azoknak a festményeknek (71 db), melyeket „a nemes muharát csak Kovács Mihály által, egészen saját megrendelésére s költségére, vagy pedig közbenjárása utján, s nem ritkán itt is saját anyagi támogatása mellett festetett. "

19 A művek megrendelésénél sokkal fontosabb az a megismerkedésüktől halálukig tartó emberi és szellemi kapcsolat, mely tartalmilag, formailag - hiszen Tarkanyit gyakran mint programadót is számításba kell vennünk - és érzelmileg is meghatározója volt az elkészült festményeknek. Alig akad festmény, amelyről szót ne váltanának. így volt ez a Tarkányi által megrendelt és gyűjteményébe került másolatokkal is. A másolás egy a reprezentatív kulturális magatartásformák közül.

20 Az elkészült műről tudjuk, hogy reprodukció, általa (mégis) az eredetivel lépünk kapcsolatba.

21 Kovács Mihály másolatairól is elmondhatjuk, hogy arról tudósítanak bennünket, mely művészek - elsősorban a XVI-XVII. század nagyjai közül - voltak azok, akiknek művészete Kovács alkotásait inspirálták, netalántán a megrendelők ízlését kiszolgálták, s arról is hírt adnak számunkra, hogy melyek voltak a kor legismertebb, legünnepeltebb művészei, művei. Már a negyvenes években, első itáliai tartózkodása alkalmával Kovács Mihály szorgalmasan másolt elsősorban Firenzében az Uffiziben: Paris Bordone, Jordans, Carletto Cagliari, Rembrandt, Rubens, Tiziano, Paolo Veronese után. Kezdetben Rubens vonzotta (Izabella Brant arcképe, Szent György, Pásztorok és nimfák, Abbondanzia). Később, spanyolországi és bécsi tartózkodása során is sok másolatot készített Rubens festményeiről (Falusi mulatság - Madrid, A hős meg17 1872-ben ő alapítja meg az Egri Lyceumi Múzeumot és Képtárat, mely az Egerben élő kanonokok, prépostok... stb. és Kovács Mihály hagyatékával gyarapodott. 18 KOVÁCS Mihály 1992. 44. 19 SZVORÉNYI József 1887. 27-28-as jegyzet. 47 olyan szentképet említ, melyet saját költségén festetett Tarkányi és 24-et, melyek megrendelésénél bábáskodott. 20 RADNÓTI Sándor 1995. 106. 21 RADNÓTI Sándor 1995. 108. 674