Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író otthona Egerben

részt vett az apjával kapcsolatos ünnepségeken, gyakran ellátogatott a múzeumba és a család egykori lakóházához. Baráti kapcsolatot tartott fenn a vármúzeum dolgozóival. Halála után, mely 1965 novemberében következett be, egy 256 csomagból álló irodalomtörténeti anyagot vehettek át a múzeum szakemberei özvegy Bodnár Árpádnétól.

12 Az anyag a magyar irodalomtörténet egyik legteljesebb írói hagyatékává tette a Gárdonyi gyűjteményt. Senki még csak nem is sejtette, milyen óriási mennyiségű és jelentőségű anyagot őrzött titokban Gárdonyi Sándor. Családi és személyes okmányok, életrajzi dokumentumok, kéziratok, az író levelezése, titkosírásos feljegyzései, újságok és folyóiratok, használati tárgyak képezték az átvett gyűjteményt. Dr. Korompai János lett a gyűjtemény muzeológusa. Beleltározta a hatalmas mennyiségű anyagot, s megkezdte tudományos feldolgozásukat. Az egri múzeum évkönyveiben jelentek meg publikációi, melyekből a kutatók megismerhették az író hagyatékát. Nagy előrelépést jelentett Gárdonyi megismerésében titkosírásának megfejtése. A „tibetűkkel" írt szövegek számos találgatásra adtak okot. 1969-ben egy televíziós vetélkedőn hangzott el az a kérdés, hogy sikerült-e megfejteni Gárdonyi Géza titkosírását. A választ nem tudták. Hamarosan a Füles című rejtvény újságban jelentek meg részletek a titkosírásból. A feladat az volt, hogy próbálják megfejteni. Két megfejtő kitartónak bizonyult. Egyikük, Gyürk Ottó alezredes megfejtette a titkosírás számait, másikuk pedig, Gilicze Gábor joghallgató a betűkkel kísérletezett. Sikerrel járt. 1971-ben elkészült a titkosírásos szövegek teljes fordítása. A Mesterkönyvek, Mesterfüzetek és titkosírásos naplók egy írói esztétikát rejtettek. Könyv is megjelenhetett a megfejtéssel, Titkosnapló címmel, de sajnos tartalma nem jutott be az irodalomtörténet körforgásába, így nem sikerült számos mítoszt és klisét eloszlatni Gárdonyi körül, melyeket a még megfejtetlen titkosírás okozott. A Gárdonyi kutatások napjainkban Gárdonyi halálát követően az egriek őrizték, erősítették az író kultuszát mind a mai napig. A kultusz fontos része a gyűjtemény tudományos kutatása, ezért szólok erről néhány szót. Az alig három évtizedes múltra visszatekintő irodalmi muzeológia feladata az irodalmi hagyatékok megőrzése, valamint a tudományos kutatások összefogása. A Gárdonyi ház az egyik legszebben megőrzött írói emlékhely, köszönhetően a Dobó István Vármúzeumnak és a Heves Megyei Önkormányzatnak. Emellett a leglátogatottabb emlékmúzeumok egyike is. A tudomá12 KOROMPAI János 1966. 315-347. 654