Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író otthona Egerben
nyos kutatás személyi feltételei is megoldottak. A hagyaték átvételének pillanatától folyamatosan irodalmi muzeológus gondozza a gyűjteményt. Dr. Korompai János 1990-ig végezte ezt a munkát. Ezután vettem át tőle a gyűjteményt és tanultam meg kezelésének módját. Jellemző momentum Korompai János lelkiismeretességére, hogy elmondta nekem: ő sok mindent talált, sok mindent feldolgozott a Gárdonyi hagyatékkal kapcsolatban, de ahhoz, hogy befejezettnek tekintsük e munkát, kell még száz év. A Gárdonyi kutatások gyakorlatilag az író halálakor elkezdődtek. A halála után létrejött Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság fontosnak tartotta ezt, konferenciák, tanulmánykötetek megjelenésével is népszerűsíteni próbálták az írót. (Halálának tizedik évfordulója alkalmából jelenhetett meg Az egri remete című kötet Gárdonyiról szóló visszaemlékezésekkel, róla szóló tanulmányokkal. A háború után megszűnt, majd az újjá alakult Gárdonyi Társaság pedig halálának 100. évfordulóján adott ki hasonló kötetet.) Néhány jelentős irodalomtörténész pedig rendszeresen foglalkozott Gárdonyival, kutatómunkájuk egyik fő elemévé tették az író életművét. (Dr. Nagy Sándor főiskolai tanár és Z. Szalay Sándor nevét emelem ki, s néhány jelentős irodalomtörténész egy-egy tanulmány vagy érdekes téma erejéig érintette Gárdonyit. Például Németh G. Béla Az én falumról írt tanulmányt, Lipp Tamás pedig az így élt sorozatban jelentette meg a Gárdonyi életéről szóló kötetet.) 1999-ben összeülhetett újra a szakma egy tudományos konferencia keretében, s kijelölte a kutatások főbb irányvonalait. Eszerint folytatni kell a Gárdonyi hagyaték új szempontok szerinti kutatását és közlését, bibliográfiát és kézirat katalógust kell készíteni, s a legfőbb cél pedig egy hiteles és teljes életrajz valamint a Gárdonyi monográfia. Az elkezdődött munka részeként jelenhetett meg 2000-ben Nagy Sándor: Gárdonyi közelében című tanulmánykötete, mely sok új észrevételt tartalmaz. Különösen fontos a történelmi regények újszerűségűnek megközelítése, Gárdonyi világnézetének, ars poétikájának teljes tisztázása. Nagyszerű új szempontokat ad ehhez Nagy Sándor könyve. 2001-ben Sors és történelem címmel Z. Szalay Sándor tanulmányai jelenhettek meg a Felsőmagyarországi Kiadó közreműködésével. 2005-ben a Nap Kiadó gondozásában születhetett meg az In Memóriám sorozatban Z. Szalay Sándor válogatása a Gárdonyiról szóló és a tőle származó idézetekkel a „Halhatatlan csillagok" címmel. Az egri múzeum évkönyvében pedig folytatódik a hagyaték új szempontok szerint történő tudományos feldolgozásának közlése. Közben új feladatok is felmerültek, ezek közül a legfontosabb a hagyaték számítógépes feldolgozásának lehetősége. Országos szintű összefogás indult azért, hogy az összeomlás szélén álló agárdi szülőházat is megmenthessék. Gárdonyi fontos dolgot tett Egerért. Regényének köszönhetően Eger ismert országszerte, kirándulók kedvelt célpontja. Cserében Eger az író házát és sírját zarándokhellyé tette. Fontos, hogy ezt a kultuszt megőrizzük, s ebben a legfonto655