Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei üzemszerű szénbányászat összegző történeti áttekintése (1848–1992)

a volt. 1944 végére, a háborús események hatására a bányák működése Nógrád megyében is megbénult. * Az államosításig egyenletes fejlődést mutató Nógrád megyei szénbányászat, az új politikai és gazdasági helyzetben is megtalálta helyét. Az 1946. január 1jével állami kezelésbe vett szénbányák, a Magyar Állami Szénbányák Rt. II. Nógrád-Heves Bányakerületi Igazgatóság égisze alatt folytatták tevékenységüket. Az 1946 utáni években a szénbányászat fő feladata megyénkben is a háború miatt tönkrement bányaüzemek helyreállítása, újjáépítése, a „széncsata" megnyerése, az első hároméves terv sikeres befejezése, valamint az első ötéves terv megalapozása volt. Ezt követően sorra nyitották meg az új szénbányákat megyénkben is, s mivel a gépesítés hiányából adódóan kellett a termeléshez nélkülözhetetlen munkáskéz, egyre több tapasztalatlan, a mezőgazdaságból szakmát váltó új dolgozókat alkalmaztak. A toborzott munkások fogadására Nagybátonyban új munkásszállók épültek. A bányamunkára jelentkező katonák mellett hamarosan megjelentek a szénmedencében a nők is, mint bányamunkások. A szakképzetlen fiatalok részére megindult 1949-től a vájártanulók képzése is Nagybátonyban. A művelésre érdemes szénvagyon azonban kifogyóban volt a termelési igények növekedése miatt, ezért a bányavállalat kénytelen volt a vékonyabb, vetődésekkel szabdalt, alacsonyabb fűtőértékű széntelepek kitermelése felé fordulni. Az ország fellendülő ipara egyre több energiát igényelt s ennek kielégítése a nógrádi szénbányászat fejlesztését is megkívánta. Ekkor tervezték meg szénmedencénkben a koncentrációkat, s teremtették meg ezzel az alapját a nagybátonyi nagyüzemi széntermelésnek. Az 1947-ben alapított Salgótarjáni Szénbányák Nemzeti Vállalatból 1951-ben három kisebb vállalatot hoztak létre a meglévő északi és középső, valamint a sikeres kutató és feltáró munkák eredményeként, a medence déli területeinek a leművelésére. 1952-ben jött létre a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, mely 1967-től, az 1992-es felszámolásáig Nógrádi Szénbányák néven működött. Az 1946 előtti négy bányakerületből 1946 után hat új körzetet hoztak létre 49 termelő bányával. Az első ötéves tervidőszak elején megyénk bányászatának a többi szénmedencéhez hasonlóan az volt a fő feladata, hogy tradíciójának megfelelően vegyen részt a népgazdaság energiahordozó igényének biztosításában. Ebben az időszakban, 1950-1962 között 33 új szénbánya létesült. 1957 utáni időszakban a termelés növelését főként a működő bányák rekonstrukciói biztosították. A bányaművelés megkezdése óta 1964—1965-ben érték el a legmagasabb termelési szintet, a 3,8 millió tonnát a 31-33 működő bányával. A művelési technológia erőteljes fejlesztése is megindult, korszerűbb biztosító szerkezetekkel ellátott tömegtermelő munkahelyek jöttek létre, többségében a frontfejtésekből került ki a széntermelés jelentős hányada. 617