Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

Az alábbi, leíró jellegű tanulmány göncruszkai lakosokkal készített interjúkon és könyvészeti kutatásokon nyugszik. Az adatközlők életkora folytán az emlékezet segítségével felidézett idő határa a két világháború közötti időszak, erről, illetve az azóta eltelt évek változásairól szól a most következő leírás. A húsvéti töltelék „A húsvéti töltelék a lényeg ezen a vidéken, az volt a fő eledel valamikor. " A kisütött töltelék legfontosabb készítési ideje húsvét. Ekkor nemcsak az ünnepi étrendben találjuk meg, de a római katolikusok által húsvétvasárnap szentelni vitt ételek között is. A húsvéti tölteléket már nagyszombaton megsütik, miután a sűrű masszát előkészítették. A masszába a következő alapanyagok kerülnek: áztatott zsemle vagy kenyér, szalonna, zsemlemorzsa, hagyma, fokhagyma, tojás, só, bors. Vannak továbbá olyan összetevők, amelyeket tetszőlegesen - vagyoni helyzettől vagy szokástól függően - hozzá lehet keverni a fentebb leírtakhoz: ez a hús, a liszt, a zsír és az élesztő. Vannak olyan házak, ahol az áztatott kenyeret fasírtba teszik, míg a zsemlét töltelékbe, ezzel is megkülönböztetve a két ételt. „A töltelékbe darálni - vagy összevágni kell egy kis szalonnát, egy kis füstölt húst, akkor borsot, akkor fokhagymát, vöröshagymát, és eztet tojással el kell jól gyúrni, majd amikor lazán el van dolgozva, akkor vagy zsemlét vagy szárított zsemlét be kell áztatni. Hát énnekem ez a boti kenyér jó, én azt szoktam beáztatni, és azt kicsavarni, és azt beletenni, elmorzsolva. Meg valamennyicske kis lisztet, de sokat nem. És ezt kell - én élesztőt is szoktam bele tenni - és ezt kell összekaparni jól, egy kicsit még érje át magát, és úgy kell megsütni... az olyan szagos, mikor megsül, a cékla,

3 az megy hozzá. "

4 A masszát egyes házaknál a közelmúlttól már gaz3 A céklát megfőzik, lereszelik, nyers, reszelt tormával, cukorral, ecettel, sóval ízesítik. Korábban főtt, reszelt cukorrépa is került bele. 4 M. I-né. (szül. 1951) Egy másik leírás szerint a tölteléket a következőképpen kell készíteni: „Finom jó szalonnát, azt a vastag szalonnát megdinsztelem, hagymával, ezt félreteszem, ez attól függ, hogy mennyi tőteléket csinálok. Egy olyan kilónyi húst megdarálok, hagymával, fokhagymával, sóval, ezt megint félreteszem. Akkor amennyit gondolok (tojásokat) azt felütöm, tíz zsömlét vízben megáztatom, ezt kifacsarom, a tojáshoz hozzáteszem, addigra kihűlt már nekem ez a zsiradék, hozzáteszem a húst, és össze kell jól keverni. Hát egy kis élesztőt szokok bele tenni, az magasítja, az élesztő. Ehhez nem kell semmi más, csak zsemlemorzsa. Most ebből csinálok egy vastag masszát. Egy nagy tepsit kikenek zsírral, abba megint zsemlemorzsát, és ezt szépen beleteszem. A másikat pedig - ilyen őzgerincformát kikenek -főzök ki hét tojást, ... először beleteszem a masszát, utána meg szépen a tojásokat, a masszával leborítom, és ez így sül meg. Amikor elvagdalom ezt a tojásost, nagyon szép, mutatós. " T. I-né (szül. 1930) 60