Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

dagítják főtt tojással, mégpedig úgy, hogy az őzgerincformát kibélelik töltelékkel, főtt tojást fektetnek a közepébe, a tetejét újra leborítják, és kisülés után mutatós szeleteket vágnak belőle. A négyszögletes tepsiben vagy kerek lábasban kisütött tölteléket húsvéthétfőn szolgálják fel, kisebb kockákra, szeletekre vágva a szintén felkarikázott főtt kolbász, főtt tojás és sonka mellé. így, ebben a funkciójában a töltelék a kenyér szerepét tölti be, a közös tálra felvágott ételt mindenki ízlés szerint fogyasztja céklával, kenyér nélkül. A töltelékből nagy mennyiséget készítenek, nem ritka, hogy akár 40-60 tojást is felhasználnak a sütéséhez egy 6-8 fős családnál. A töltelék a húsvéti szentelmények közé tartozik, a külön a szentelésre fenntartott, szentelőszervétával letakart kosárba kerül a főtt tojás, főtt kolbász, főtt sonka, torma és szentelő kalács mellé. Egyes házaknál üvegben cékla, régebben pedig bor is része volt a szentelnivalóknak. A pap fizetsége a hívek által adományozott öt-hat darab nyers tojás volt. A húsvéti szentelésre vitt töltelék érdekessége, hogy a kisméretű, kerek lábasban kisütött étel tetejére kelt tésztából formált keresztet tettek, és így sütötték ki, vagy pedig ujjukkal keresztet húztak a masszába, és így kereszt alakú kiforrás keletkezett sülés után a tőtike tetején. A megszentelt ételnek reggelire mind el kellett fogynia, a morzsát az apróléknak szórták, hogy „ne legyen dögvész", Barna Gábor gyűjtéséből van adat arra is, hogy a morzsát, tojáshéjat tűzbe vetették, és a sonka csonkját elégették. A szentelés utáni étkezésen első dolog volt a torma elfogyasztása, mivel „Jézussal is tormát etettek." Ismert volt a faluban a következő mondás is: „Szentelt tojás, szentelt tonna vezessetek igaz útra! " Ezt akkor mondták, ha valaki eltévedt.

5 Annak ellenére, hogy a nagyszombaton készült töltelék húsvét másodnapjának fő étke, aznap már fogyasztottak belőle, éppúgy, mint a töltött káposztából és a sonkából is. A töltelék eredete A töltelék a környező településeken is a húsvéti étrend része, de elterjedésének vizsgálata további feladat. Szakirodalmi utalást találunk a közeli Komlóska húsvéti táplálkozási szokásaira, ahol KISS Judit leírja, hogy a hegyközi falu ruszinjai sütnek hasonló ételt: „A töltelék (pónéna) hasonlít a fasírozotthoz, de ezt a komlóskai szentelményt szintén formában sütik meg. A kivajazott, zsírozott tepsit (kuglófforma és lábas) a pászka tésztájával bélelik ki, ezt követően kerül bele a darált húsos töltelék. A tetejére szintén pászkatészta kerül, majd erre is tesznek kis keresztet. "

6 5 BARNA Gábor 1984. 6 KISS Judit www.ruthen.hu 2004. 61