Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kiss Péter: Ipolyi Arnold és az egri főegyházmegye (1860–1873)

Új szolgálati helyén a káptalan tagjaként annak jegyzője lett, majd alapítványok kezelője. 1869-ben az egri főegyházmegyei könyvtár prefektusi tisztét is betöltötte.

11 Még ugyanebben az esztendőben a fővárosba költözött, mert a Központi Papnevelő Intézet rektorává nevezték ki. Május 11-én a közgyűlés a Szent István Társulat alelnökévé választotta.

12 Amikor 1872 márciusában ettől a tisztétől megvált, akkor Tarkányi Béla papköltő személyében ismét egri kanonokot választottak a társulat alelnökévé.

13 1865-ben emlékkönyv jelent meg Bartakovics Béla érsek arany miséjének alkalmából. Ennek Ipolyi nemcsak szerkesztője volt, hanem „Az egri megye Szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban " című tanulmány szerzője is. Ennek előzményéről így írt ugyanitt: „Az 1862. év nyarán, midőn a Magyar Tudományos Akadémia archelógiai Bizottsága által a székesfehérvári basilika alapfalai kiásatása foganatba vétetett, ezen ásatások intézője Dr. Henszlmann Imre Gester Károly építésszel, ki a akkor az egri uj főegyháznak javítási munkálataival foglalkozott, Egerben megfordulván, szóba hozták az egri várbani régi székesegyház alapfalainak is kiásatások általi nyomozását. Mi is az ásatások iránya kitüzetvén Érsek ő Nagyméltósága és a Főkáptalan meghagyásával és költségén Gerster építész segédje Benkó építész vezetése mellett megkísértetett, ezen munkálatok által nem csak a sekrestye mind a négy falának s az által az egyház oldalfalának is a sekrestyével közös része kiásatott, de a fenlévő támtő irányában ásott vonalon ezen támtőpárjának is alapköve feltaláltatott; mi által az egyház hármas hajójának fekvése és szélessége felfedeztetett. Ezen szerencsés eredmény tette lehetségessé azt, hogy székesegyházunkat csak ennyire is képesek vagyunk meglehetős biztonsággal reconstruálni. "

u Több mint félévszázaddal később Szmrecsányi Miklós művészettörténész, Eger múltjának hervadhatatlan érdemeket szerzett kutatója, Munkácsy Mihály egykori személyes jó barátja „Eger középkori emlékei" с írásában így értékelte Ipolyi tanulmányát: „Ma sem mondhatunk többet. Ipolyi megállapításait szakíróink ma is változatlanul felhasználják. "

15 A hazai ciszterci építészet legszebb fennmaradt alkotásának, a béapátfalvi templomnak is ő volt a leírója, elemzője, tőle kapta a legelső méltatását. A tanulmány az Archaeologiai Közleményekben ugyancsak 1865-ben jelent meg „A kunok bél-három-kúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. " címmel. Az említetteken kívül írásai jelentek meg még az Egri Egyházmegyei Közlönyben és az Eger с lapban is. 11 SCHEMATISMUS 1869. 12 SZINNYEI József 1897. 147-148. 13 KISS Péter 1993. 93. 14 IPOLYI Arnold 1865. 170-171. A tanulmány megjelenése után jóval később (1925) kezdődött rendszeres egri várásatási munkák pontosították és kiegészítették Ipolyi írását. 15 SZMERECSÁNYI Miklós 1937. 10. 605