Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kiss Péter: Ipolyi Arnold és az egri főegyházmegye (1860–1873)

Ugyancsak ebben az esztendőben történt Ipolyi egyik legjelentősebb képvásárlása Bécsben. Ekkor vásárolta meg ugyanis Böhm József vésnök és császári pénzverde igazgató osztrák és mémet táblaképekből álló gyűjteményéből a jobb darabokat. Az eseményről a helyi sajtó, az Eger с lap is tudósított. 1867-ben a király borsmonostori apátnak nevezte ki a változatlanul egri kanonok Ipolyit.

16 Erről Lipovniczky István miniszteri tanácsos a Budán június 26án kelt levelében értesítette Bartakovicsot.

17 1868 augusztusának utolsó hetében a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulata Egerben tartotta XIII. nagygyűlését. Bartakovics Béla egri érseket és Tavassy Antal polgármestert követően Ipolyi köszöntötte a közgyűlés megnyitóján a megjelenteket. Beszédében Eger múltjára, azon belül elsősorban a város művészeti és művelődéstörténeti eseményeire tért ki. E beszéd egyik érdekessége az volt, hogy a később sokszor Magyar Athénként emlegetett város e jellegére történő egyik legkorábbi utalás ebben a beszédben található meg. Ipolyi e beszédében ugyanis utalván Magyarország történetének korai századaira, a következőképpen fogalmazott: „ és nem kisebb volt, nem kisebb lehetett már ekkor Eger tudományos iskoláinak is híre és jelentékenysége, midőn már az ország törvénye Eger püspökét rendelte volt a királyi gyermekek egyik nevelőjéül; Eger káptalana pedig a királyi udvarnak jegyzőket, az országnak kancellárokat egyre adott. Ezek egyike, dicső elődünk Kiüt fogalmazta II. Andrásnak aranybulláját is, a magyar alkotmány ezen alaptörvényét, nemzeti szabadságunk ezen magna cartháját és hatszázados palládiumát. " Beszédének egy ezt követő részében így fogalmazott. „ S Eger székesegyháza ez új ízlés által is újra ismét oly kitűnő központi műiskolává lőn, hogy mügyakorlatának sugarai szerte a vidéken messze elterjedtek. Püspöki iskolája pedig s udvara a tudományok oly atheneumává, hogy bámulva és meglepettve állunk a fényes kép előtt, melyet felőle e korszak egyik történetírója, az olasz humanista Bonfinis a XV-dik század végén fest... "

18 Ugyancsak itt e beszédben tűnik fel az legelőször, hogy Eger iskolaváros jellege miatt és azon belül is elsősorban az Esztterházy Károly püspök által a XVIII. század második felében épített Líceumért kapta a Magyar Athén megtisztelő címet. Ipolyi beszédében ezt így fogalmazta meg: „s akadályozta bár szándéka teljes kivitelét, hogy e palota egy újabb magyar tudományos egyetemmé legyen, mivé azt nagy alkotója szánta; azt mégsem volt képes megakadályozni, hogy a tudományoknak, sőt a művészeteknek és egyéb kitűnő hazai iskolájává is váljék!"

19 Azóta Eger művelődéstörténetének kutatása kétséget kizáróan egyértelműsítette, hogy a XVIII-XIX. 16 SZINNYEI József 1897. 147. 17 EFS. Personalia. 455. rsz. Ipolyi Stummer Arnoldus. 18 Napi Közlöny a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben 1868-ik évi aug. 24-től aug. 29ikeig tartott XIII. nagy gyűléséről, (szerk.: Kátai Gábor) 1868. augusztus 25. 9. 19 и.о.: 10. 606