Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Löffler Erzsébet: Iparosok Eger közigazgatásában a XVIII. században

as törvények gyökeres változásokat hoztak az ország életében. A jobbágyság jelentős részének ugyanis örök tulajdonába adták az ország megművelt földterületének egyharmadát, a földesurakat pedig állami forrásból kárpótolták. Megszűnt az egyházi tized is. Ám a nem úrbéres jellegű földek fölött megőrizték a földesurak tulajdonjogát, illetve az utánuk járó úrbéri szolgáltatásokat. Ekkor súlyos következményekkel járt az, hogy annak idején a transactiót választották, hisz az 1771/72-ben kiállított úrbéri tabellákba az egriek részére semmiféle úrbéri illetőséget nem jegyeztek be. Ezért több évig tartó pereskedés kezdődött a város és az érsek, illetve a káptalan között. A tisztázandó kérdés az volt, hogy az egri szőlők úrbéri, vagy majorsági természetűek-e? 1854-ben Bartakovics Béla érsek véget vetett a nézeteltérésnek, beleegyezett, hogy a város egy összegben megváltsa úrbéri tartozásait, mely összegnek egy részét vissza is térítette a városnak iskolaépítés céljából. Ezzel a maga részéről befejezettnek tekintette a pert.

8 Eger benépesülését elősegítette a kezdeti szabad királyi városi jogállás és az adómentesség. Az 1700-ban készített költségvetési tervezet alapján - amely már számításba vette az adófizetésre kötelezhető polgárokat is - Egernek kb. ötezer lakosa lehetett.

9 Ez a létszám a század végére mintegy tizenhétezer főre emelkedett.

10 A lakosság létszámának becslése során számításba kell vennünk, hogy az összeírások csak az adófizetőkre terjedtek ki, a családtagok számára, és így a lakosság összlétszámára vonatkozóan csak következtetni lehet

11

. Ezen belül jelentős számban gyarapodtak az iparosok is. 1715-ben 126,1718-ban 159,1730-ban 204,1738ban 322, 1760-ban 631, 1767-ben 633, és 1785-ben 832 volt a számuk.

12 Kezdetben az alapvető iparágak, így az építőipar fellendülése volt nagyobb méretű. A század vége felé a szakmák differenciálódásával megjelentek a különlegesebb iparágak is, mint a matracos, tubákcsináló, parókacsináló, sarkantyúcsináló stb.

13 Az építőipar és a kapcsolódó iparágak konjunktúrája azonban kimutatható a század második felében, az Eszterházy-féle építkezések kapcsán is. Ekkor jelentek meg például a kőfaragók, képfaragók, képírók is.

14 Teljes jogú polgár, vagy itteni kifejezéssel „purger" csak az lehetett Egerben, aki a tanácstól szabályszerű felvételt nyert, bizonyítani tudta törvényes születését, tiszta erkölcsét és azt, hogy ért valamilyen mesterséghez, amiből el tudja magát tartani. Ki kellett fizetnie az úgynevezett „purger taxát" is, mely a XVIII. század elején 12 rajnai forint volt, 1748-tól pedig 24 rajnai forintra emelkedett. A purger8 HML Heves megye főnökének közigazgatási iratai 318/1860. (Eger város bordézsmaváltság ügye). 9 BREZNAY Imre 1933.

1. 58. 10 BREZNAY Imre 1933.

1. 80. 11 NEMES Lajos 2001. 23. 12 BREZNAY Imre 1933. II. 212-215. 13 BREZNAY Imre 1933. II. 2122215. 14 BREZNAY Imre 1933. II. 216. 583