Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Löffler Erzsébet: Iparosok Eger közigazgatásában a XVIII. században

Löffler Erzsébet IPAROSOK EGER KÖZIGAZGATÁSÁBAN A XVIII. SZÁZADBAN Eger a török kiűzését követő másfél évszázadon keresztül, egészen 1854-ig sajátos jogállású város volt. Mint egyházmegyei székhely, a püspöki mezővárosok közé tartozott, ennél bonyolultabb volt azonban a helyzete, mert a város és földesurai (a püspök és a káptalan) között egy külön szerződés szabályozta a városlakók státusát. Ezt az egyezményt - amely a Fenesy-féle transactio néven került be a város történetébe - úrbérpótló szerződésnek tekinthetjük.

1 Létrejöttének körülményei összefüggésben voltak a város török uralom alóli felszabadulásával, és az annak során kialakult bizonytalan tulajdonviszonyokkal. A visszahódított területek után ugyanis korábbi tulajdonosaiknak - ha még egyáltalán léteztek - fegyverváltságot kellett fizetniük, és hitelt érdemlően bizonyítaniuk kellett korábbi tulajdonjogukat. Ez sok esetben komoly nehézségekbe ütközött, hiszen a hódoltság hosszú évtizedei alatt nagyrészt megsemmisültek azok az okmányok, amelyek ezt lehetővé tették volna. Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A város, a vár és a várhoz tartozó birtokok a kincstár új szerzeményeit képezték. A lakosság magvát az itt maradt török családok jelentették, akiknek itt maradását a vár feladási alkupontjai biztosították, és akik hamarosan áttértek a katolikus vallásra. Itt voltak mellettük a török uralom alatt ide érkezett szerb kereskedők, akiket rácoknak neveztek, őket követték a német és magyar iparosok. I. Lipót 1688. augusztus 6-án kelt resolutiója Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Az újonnan beköltözők a szabad királyi városi jogállás előnyeiért jöttek ide. A Kamara ötévi adómentesség biztosításával is ösztönözte a betelepülést.

2 A frissen összeverbuválódott városi polgárság annyira biztos volt a dolgában, hogy el is készíttették, és használatba vették a város új pecsétjét, melynek körirata (Sigillum liberae ac regiae civitatis Agriensis) büszkén hirdette a szabad királyi városi rangot.

3 1 HMLEKML. XII-2/d/44.81. sz. A Fenesy-féle transactio. 2 SZÁNTÓ Imre 1954. 6-7. 3

IVÁNYI Béla 1930. 17-18. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 581