Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

B. Gál Edit: Adatok a régi gyöngyösi gimnázium építés- és oktatástörténetéből

A XVIII. század új tanügyi reformja, a Ratio Educationis a gyöngyösi iskolát a kisgimnáziumok közé sorolta. 1779-ben Ürményi József - a reform magyarországi kidolgozója - látogatást tett a gyöngyösi gimnáziumban, ahol nagy hiányt tapasztalt az egyes „tanintézetek" segédeszközeiben. Még csíráját sem találta természetrajzi gyűjteménynek, s nem működött görög tanfolyam sem.

12 1780-tól kezdve a Helytartótanács szorgalmazni kezdte a gimnázium bővítését. Tájékoztatást kértek arról, hogy a kisgimnáziumnak lehetséges-e olyan átalakítása, amely lehetőséget teremtene az elemi iskola elhelyezésre is. Egy 1781. március 15-i leirat már arról tájékoztatta a várost, hogy Jung József kőműves mestert küldték le a bővítési lehetőségek megvizsgálására. A főigazgató 1781. május elsején arra utasította Potsuh Jánost, hogy tárgyaljon a városbíróval, mert az épület rendbe hozatala halogatást nem tűr. Bár a Helytartótanács 1781. május 18-án megadta az építési engedélyt, az meglehetősen lassan haladt, s csak 1783-ra készült el a felújítás.

13 Az épület emeletén négy terem és egy nagy üres helyiség, a vacua kialakítására került sor. Ez utóbbiban tartózkodtak a diákok az óraközi szünetekben. A földszinten két tanterem, valamint középen egy díszterem kapott helyet.

14 A földszinti két terem 1798 őszéig az elemi oktatás céljait szolgálta. Potsuh János 1788-ban a tantestület nevében azt kérte, engedélyezzék, hogy a magyar ifjak tanítását továbbra is latinul végezhessék. A folyamodványra adott válasz szerint „ a gyöngyösi gimnázium, amely a német nyelvet a jelenlegi tanerő mellett nem fogadhatja el, befog záratni és megfog szűnni. "

15 A Helytartótanács 1789. június 9-i rendeletét közölték a főigazgatóval, így az 1788-89-es tanév befejezése után átmenetileg szünetelt a gimnáziumi oktatás. A képzés csak az 1794-95-ös tanévben indulhatott meg ismét 173 beiratkozott diákkal. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a gimnázium mindennapi életét igazából csak a fegyveres küzdelem kibontakozása zavarta meg. Az 1848. október 7-én Ozoránál fogságba ejtett horvátok egy részét Almásy Pál kormánybiztos utasítására Gyöngyösre szállították, s elhelyezésükre a gimnázium épületét is igénybe vették. A diákokat a ferences rendházban helyezték el. 1849. január 19-én a császári-királyi egri kerületi tanfelügyelő az épület állagára vonatkozó kérdésére a következő feleletet kapta a várostól: „A gimnázium épülete egy emeletes, felül négy gerendázott, alul három boltozott tágas tanteremmel, cserépfödél alatt, négy oldalról szabad téren, elég jó karban, jelenleg katonai célokat szolgál. " A horvátok ugyan még decemberben elhagyták Gyöngyöst, de az épületet annyira lelakták, hogy oda a tanulók és tanáraik csak kisebb javítások után március 12-én költözhettek be ismét.

16 12 HAJAGOS József 2000. 24. 13 VÁGÓ Ferenc 1896 81-82. 14 HML Tervtár 15 VÁGÓ Ferenc 1896. 88. 16 HAJAGOS József 2000. 38. 575