Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Fodor László: Az egri vár gótikus palotája keleti oldalán végzett régészeti falkutatások, vizsgálatok 2005-ben

lyosan folytatódik. Ezt az 1960-as helyreállítása során megtalált gótikus árkádsor helyreállított külső pilléralap tagozatok is egyértelműen alátámasztják.

11 Csak megjegyzendő, hogy a mai palota homlokzati főfal végén meghagyott csonkolaton látható didaktikus hézaghagyásnak nem ismerjük pontosan a tervezői és kutatói magyarázatát. Vélhetően már számukra is problémát jelentett tömeglezárásban a későinek határozott megtalált végfal, amelynek megítélésében még nagyobb bizonytalanságot jelentett az is, hogy a XIX. századi kocsiszín, katonai raktár kialakításokkal az itt lévő korábbi felmenő falszakaszt jórészt elbontották, s ezért volt helyesebb teljes egybefüggő faltömeg didaktikai megszakítása. így el kell fogadnunk, hogy a palota mai keleti végfala harmonikus ugyan, de nem jelenti annak valós keleti lezárását. Ebből kiindulva követtük tovább kutatásunkkal a keleti terület alapfalazatainak régészeti és építészettörténeti összefüggéseit. A homlokzati fal folytatásában egy ajtóbejáratot találunk, amely lehet egykorú a palota XV. századi kialakításával. Tovább haladva kelet felé elérünk egy homlokzati falszöglethez, amely a mai járófelületen helyreállítva jelezve is van. Az itt beforduló sarokrész tisztázására ásott vizsgálati árkunkban megtaláltuk a fal keleti irányban még 280 cm-t tartó alapszerkezetét. Sajnos az útra menő lépcsők mellett nem szabályosan ér véget a kérdéses falazat, azaz itt egyértelmű külső és belső sarokszögletet nem találtunk. Szakmai szempontból 2005-ben végzett munkánkat eredményesnek tartjuk, mivel a palota homlokzati falát majdnem az útig biztonsággal nyomon követhettük és dokumentálhattuk. A gótikus pilléralapok utolsó tagja után az udvar felé egy romként bemutatott falszöglet található. Korát nem tudjuk meghatározni, de építési szerkezeti helyzetében feltételezhető, hogy a palota egy igen késői építési részletének maradványa. A falkiugrás méretei alapján, mint szerkezetelemző hipotézis felmerült, hogy egykor nem építettek-e fel itt is a nyugati oldalihoz hasonló lépcsőépítményt, amely egykor szintén a palota része lehetett. De régészeti kutatásunk jelen esetben ennek alátámasztását nem eredményezte. Fontosabbnak tartjuk ettől az északnyugati belső és netán külső palota végfalszöglet megkutatását. Sajnos a várba közlekedő út felbontása jelen esetben problematikus, de mindenképpen ellenőriznünk kell az ide érő falszerkezeteket. Jelenleg a kapu melletti belső falszöglet meghatározását elvégeztük. Megjegyezzük, hogy Kozák Károly 1982-ben itt kisebb munkaterületet alakított ki, ahol is megtalált egy ún. „calefactoriumos" fűtőrendszert, amelynek a részlete minden bizonnyal egy korábbi, talán a palota egyik legkorábbi építési periódusához köthető.

12 A dokumentálás után sárga noszvaji bányából származó homokkal töltöt11 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1959-1960. 50-51. 12 DÉTSHY Mihály-KOZÁK Károly 1959-1960. 64. 522