Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból
szállás 1687-ben ért véget. 48 Tovább boncolgatva a kérdést azonban nem biztos, hogy a tál kifejezetten hódoltságkorinak mondható. A budai várból előkerült török kori leletek elemzése kapcsán arra a megállapításra jutottak, hogy a megszállás utáni első évtized anyaga keveredik a foglalás előttivel, 42 így lehet ez máshol is. Véleményünk szerint a XVI. század második felében/utolsó negyedében feltűnő edény használata Egerben is 1596, azaz a török kor előtt kezdődik, csak a - legkésőbbi kísérőleletekkel jól adatolható - pusztulása/kidobása török kori. 50 A talpas tál származása A bajcsavári zöld mázas áttört falú tál az osztrák-német kerámiaművességhez köthető. 51 Az egri tál sem hazai termék. Egy tárgy készítési helyét a legkézenfekvőbb az elterjedési területen keresni, de nem biztos, hogy a központi körzetben a legnagyobb az intenzitás, sőt a gyártás helye kívül eshet a felhasználási területen. 52 Azaz elképzelhető, hogy a salzburgi edényeket sem helybeli fazekasok korongolták. 53 Mivel e régióból alig van közölt későközépkori anyag, így nehezen állapítható meg, hogy ott mi tartható helybelinek. A zöld és barna pettyekből álló sorokkal festett egri (1-2. kép) és salzburgi tál (5. kép 1), valamint a velük rokon díszítésű salzburgi és bécsi edények ugyanazt - a Habsburg Birodalom tartományaiban elterjedt - ízlésvilágot képviselik, és készítésük jelenleg nem köthető egyetlen konkrét régióhoz sem. Talán a dél-német Straubing egyik, 1600-1633 között működő, zöldmangánlila festésre szakosodott műhelyét lehetne megjelölni feltételezett gyártási helyként. Az itteni műhelyek több típusú edényen alkalmazták ugyanazt az áttört díszt, pl. 35. objektumból származó nyeles, magas lábon álló tálakon (6. kép 6-7). 54 A Straubingban talált későközépkori kerámiák biztosan helyi készítésűek, hiszen műhelyleletek, s a nagyon magas színvonalon dolgozó, fejlett kerámiaműhelyek termékei eljutottak Buda, Sopron és Esztergom városába is. 55 48 A Szépbástya építését 1596-1687 közöttinek gondolják, és a törökökhöz kötik (KOZÁK Károly 1969. 183.). Úgy véljük a közelében talált hódoltság kori szemetesgödröknek a kevert időrendű leletanyaga nem véletlen. 49 H. GYÜRKY Katalin 1974. 413-414. 50 Természetesen nem kizárt, hogy a török foglalás után folyamatosan használták tovább. 51 KOVÁCS Gyöngyi 2002. 66., 214. 52 HOLL Imre 2005. 188. 53 Az öt tál több helyről és különböző időszakból is származhat, hiszen lehet, hogy nem is egy kronológiai horizontba sorolható a négy egyszínmázas és a színtelen mázzal fedett festett edény. 54 ENDRES, Werner 1984. 155-156. Taf. 15. Kat. 209-210. 55 HOLL, Imre 2005/a. 92. 504
