Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

Mivel az egri tál áttört díszítése nem kifejezetten fazekastechnikai mesterremek, nem valószínű, hogy kereskedelmi áruként kerülhetett ide. Ritkán fordul elő, ezért nem a katonák ellátmányának részét képezi. Inkább személyes használati tárgy, vagy ajándék lehetett. Az edény funkciója Az egri tál analógiáinak publikációiban a funkcióra eddig a következő feltételezések láttak napvilágot: melegentartó tál,

56 parázstartó tál,

57 melegítő, melegentartó- vagy parázstartó tál,

58 valamint melegítő- vagy füstölőedény.

59 Ez az eddig pontosan meg nem határozott rendeltetésű tárgytípus a középkori talpas tálaktól speciális használatra utaló formai jegyeivel tér el: aljába fúrt lukak, lábrészen történő kimetszés, zárt talp. Bár nagy gondot fordítottak a tál külsejére (festés, máz), feltehetően nem díszedény.

60 Az oldalfal áttörése első pillantásra díszítésnek tűnik,

61 ám ha társítjuk az edény többi „jellegzetességéhez" itt is joggal gyanakodhatunk valamilyen, használathoz kapcsolódó technikai megoldásra. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy fedővel zárták, egy olyan tárgy képe áll előttünk, amelyiknél a tál alsó része tartóként szolgál ugyan, de felette a nyitott részen szellőzik, s felül lezárt. Mivel azonban a tál alját átfúrásokkal megbontották és a láb nyitott, így a lukak fel-, vagy levezető szerepére kell gondolnunk. Az előbbi a valószínűbb, mert ha a tálrészből a lukakon lecsurog bármi, akkor az a nyitott lábon kifolyik. Tehát a tál alján levő kerek lukakból nem lefelé távozik valami, hanem „feljön". Erre csak légnemű anyag képes. Fontos momentum, hogy égésnyomokat fedeztünk fel a lukak körül.

62 Tehát oda valamilyen éghető anyagot tettek (azon a részen mázatlan volt az edényalj), mely a nyitott lábrészen át kapott huzatot, s a lefedett edényben a meggyulladt anyag füstje az oldalfal áttört résein távozott el. A tálon levő áttörések tehát egyrészt díszítő, másrészt használati rendeltetésű elemek. A léghuzatot mozgatással, esetleg a fedő eltolásával lehetett erősí56 KOLPRATH, Günter 1983. 170. 57 ENDRES, Wemer 1982. Taf. 15. Kat. 96.; 1984. 148. Taf. 7. Kat. 156-157. 58 KOVACSOVICS, Wilfried 2004. 60. Abb. 74. 59 KOVÁCS Gyöngyi 2001. 208. 34. Íj. 60 Az egri és a prágai tál alján nincs máz, a bajcsait pedig belül csak a fül alsó vonaláig mártották. Ez a kívül teljesen, belül viszont csak részben mázas jelleg pontosan a fordítottja a középkori agyagalapú iparművészetben megszokott asztali áruk kivitelezésének. A mázatlan belső a csinos külső ellenére azt mutatja, hogy az edény nem étkezési célokat szolgált. 61 A XIX. században mind az iparművészeti, mind a néprajzi anyagban, és később, ún. népi fazekasságban is divat volt pusztán dekoratív célzattal áttöréseket készíteni a tálak oldalfalán. 62 A jó párhuzamként kínálkozó tálak szűkszavú, katalógusszerű leírása nem ad hírt tűznyomokról. 505